Tanulmányok a kézműipar történetéből

A verőcei Teisl Ágostonról apja működése kapcsán volt már szó. A mesterfelvételijegyzőkönyvben Baumann György nevét előbb 1861-hez írták, majd kijavították1845-re: ekkor lépett a céhbe. Baumann György Mágocson tevékenykedett;előzőleg e céhben tanult. Legalább nyolc inas tanult nála, bár 1861 és 1870között jelentette be csak őket – a vidéki mestereknél sokszor előfordult, hogy csakaz inasfelszabadításkor jelentették be a két vagy három évvel azelőtti felvételt.A nagykanizsai Saly Kálmánról nevén kívül semmit sem tudunk: egyetlenemlítése 1861-ből való.Az 1862-ben a céhbe belépő, apjuk műhelyét átvevő szigetvári Veichartfivérekről,Jánosról és Vilmosról már esett szó. Ugyanebben az évben került a pécsicéh mesterei közé a nagybajomi Farkas Károly – őt az ipartársulati jegyzőkönynémetladi mesterként említi, 1870 és 1876 közötti hat évi tagdíjjal tartozott.A siklósi Novák Sándor – akit elődei kapcsán már említettünk – 1862-tőlszerepel a céhes, majd az ipartársulati iratokban, hasonlóképpen a kaposvári SzűcsSándor mesterhez. Nevén kívül alig tudunk mást egy pécsváradi Vainha (?)Györgyről: 1862-ben egy inas felvételét jelentette be.Az inasfelvételi és -felszabadítási jegyzőkönyvben olvashatjuk csak HalászAlexander özvegyének nevét, aki valószínűleg férje mesterségét folytatta: 1862-ben szabadította fel inasát.Guzek Jakab neve 1864-ben ugyanezen jegyzőkönyvben fordult elő, helynélkül, majd az ipartársulat korában keszthelyi mesterként említették: 1876-bankilenc évi tagdíjhátralékáról tudtak.Ámon Sándor őseiről is volt már szó, az Ámonok 1826-tól jelen vannakMarcaliban, de valószínű, hogy összefügg a család az 1761 óta Siklóson tevékenykedőmézeskalácsos Amon-famíliával. Ámon Sándor 1864-ben lépett be pécsi céhbe;az ipartársulati jegyzőkönyv özv. Ámon Jakabnét és Ámon Sándort is említi.Hofmaiszter János – akiről más Hofmaiszter, Hofmaister, Hofmeister nevűekkapcsán már volt szó. 1864-ben lett céhtag. Németbólyban tevékenykedett, slehetséges, hogy ugyanez a Hofmaiszter János az, akit baranyabáni mesterkéntemlít az ipartársulati jegyzőkönyv.Suman ill. Schuhmann István e céhben nevelkedett, 1864-ben lett céhtag.Mágocsi mézeskalácsos volt, az ipartársulati jegyzőkönyv is említi nevét.A mohácsi Geisz János 1865-ben került a pécsi mézeskalácsos céh tagjaiközé; valószínűleg összefüggést találhatunk a mohácsi Michael Klembauernél1821-ben inasként felszabadult Bartolome Geis mc és Geisz János között. GeiszJánost egyébként még 1876-ban az ipartársulat tagjai közt tartják számon.Nagy Ferenc 1866-ban lépett be a pécsi céhbe; a Somogy megyei Szulokonműködött, elég sok, négy inast nevelt, mesterlegényéről is értesülünk, mci az ipartársulatijegyzőkönyvek 1875-ben, majd 1881-ben belépett tagként tartják számon.Markovics vagy Matkovics János pécsváradi mézeskalácsos tevékenységére1866 és 1876 között vannak – gyér – adataink; Herman vagy Hekman JózsefMagyaregregyen ugyanebben az időben működött. A két Bárány-testvér közülLászló 1869-től Nagyatádon, majd Pécsett, Flórián pedig 1870-től Szil(Somogyszil) faluban, majd Bogláron folytatta a mézeskalácsos mesterséget.410