Tanulmányok a kézműipar történetéből

üveges is xii . A majorok és vendégfogadók emelésében arra törekedtek, hogy négyszegletesalakban körbeépítve zárt udvart képezzenek, mint a szentai ésszentmiklósi majorok s az egyik csurgói vendégfogadó esetében xiii . A csurgói kastélyés gazdasági épületegyüttes átépítésének l763. évi terve T-alakú elhelyezéstválasztott. Az első hosszú cselédházat szabadkéményes kemencés konyhákkal, aszobákban kályhákkal már 1772-ben felépítették Csurgón xiv . Még emeltek ezidőtájtfából való falú vendéglőket is, mint Taranyban Joó Mihály magyar molnár megbízatásaerre utal, de ennek konyháját is kőfalunak és kéményesnek kívánták xv . Arangosabb épületek közül sem mindegyik volt téglafalú, többet jelöltek vályog-,tömés- és mórfalúnak. Az egyik csurgói vendéglő falához már téglát rendeltek.Még a legtöbb épületet zsuppozták. 1792-ben már állandó kőműves jelenlétére voltCsurgón szükség, de ő már nem német nevű, hanem Paulits a horvát népű Berzencéről.Első feladatául azt adták, hogy diákok szálláshelyéül szolgáló házakat készítsenxvi .Nagyváthy János 1795-ben írt instrukciójának építkezési része mindazokat atapasztalatokat is tartalmazza, amelyeket a Festetics birtokokon abban a fél évszázadbanlehetett szerezni. Fából való házakat és gazdasági objektumokat csak ottengedélyezne, ahol ez elkerülhetetlen. A talpas és tapasztott sövény, illetve talpfákraállított, kémény nélküli épületeket érti rajta, és elutasítja a póznával rögzítettszalmafedelet, a ragra való azaz szelemenes ágasfás vagy ollófás tetőszerkezetet,mint elavultat uradalomban éppúgy, mint a parasztnép építkezésében. Inkább tégla,vályog falakat, szarufás tetőt, zsupp, gyékény és nád, esetleg cserépfedést javasolt,a vályogfalat tégla vagy kő alapon tartotta jónak xvii .A Széchényiek marcali és csokonyai uradalmának építkezései, német és magyarmestereiA két jelzett uradalom épületállományáról az 1762-es évektől kb.1810-igtöbb számbavétel is történt, leltárakat, átépítési javaslatokat, terveket, költségvetéseketkészítettek un. Planumokat és Überschlagokat. Ezek a dokumentumok vázlatosak,esetlegesek, a megfelelő szerződésekkel egyeztetve lehetne eredményt elérni,de még ilyen forrásanyagot nem sikerült feltárnom. Kevés a támpont az építőmesterekreés az épületrajzok sem állnak rendelkezésre. A csokonyai uradalomban1762-ben történt számbavételnél az épületek értékének megállapításánál nem molnárokathívtak szakértőnek, mint ez általában gyakorlat volt, hanem ácsmunkáhozértő jobbágyokat mint mondták értő embereket a szomszédos uradalmakból. Ennekoka az volt, hogy az épületek többsége robotmunkában készült, parasztácsok vezényletével.Mind a lakó, mind a gazdasági épületek többségénél fából való boronailletve ún. filábra készült, azaz vázszerkezetes sövényfalú, rangosabb objektumoknáltalpas-vázas sövényfalú, általában szalma, ritkábban zsupp fedésű építményeketjegyeztek fel. Csak a csokonyai központban rakták téglából az uraság lakóházát észsindellyel fedték. A konyháknak csak egy része készült szabadkéménnyel, pincéjecsak a vendégfogadóknak és a tejfeldolgozó pásztorok lakóházának volt xviii . A Széchényiuradalmakban a továbbiakban mindig molnárokat hívtak szakértőnek, bon-15