Tanulmányok a kézműipar történetéből

egy darab tisztán megmosott és ruhába kötött kavitssal a fazék fenekére kellbocsájtani és mindaddig benne kell hagyni, valameddig a méhser el nem készül… Atajtékját tapasztalni lehet rajta, ezután belé kell tenni a fűszerszámokat és fél óráigkell benne főzni”.A fűszerek közül említi a könyv a komló, a száraz zsálya, feketegyopár,betonika, a koriander és más növényeket. cclxxii A néprajzi irodalom szerint a méhserkészítésének másik módjánál nem színmézből főzték a sert, hanem abból a mézesvízből, amelyet a méz kicsorgatása után a sonkolyra öntöttek. Valószínű, a méhsörkészítéskét módozatán belül is, főleg a méz és a víz adagolásának mennyiségében,a fűszerek, főként a komló hozzáadásában, valamint az erjesztés és eltarthatóságidejében igen nagy eltérések lehettek. cclxxiiiA mézsörkészítés oklevél szerint igazolható legkorábbi adata 1107-ből való.A dömösi prépostság adománylevelében évente 175 akó méhsert kellett adni aszolgálatára rendelt falvaknak. 1231-ben Gug comes egy általa Dym-ben alapítottSzent Miklós kápolna javadalmazására többek közt elrendelte, hogy a szolgák mézesitalt (medonem) is készítsenek, amelyet a kápolna ünnepein a szegények köztkell kiosztani. 1235-ben a Tolna megyei Mázán királyi méhserfőzők (marchidatoresregii) laktak. 1280-ban a Balaton melletti Tördemic községben is a királyimárcadók (marci datorum) éltek. cclxxiv A Nyitra megyei Turdomesztic község már1280-ban szerepel oklevélben, amelyet 1330-ban Turdemiz, 1474-ben Tordaméznéven említenek. cclxxv 1302-ből ismerjük a Hont megyei Méznevelő falut, amelynevét királyi szolgálónépeiről kapta cclxxvi , akik minden bizonnyal mézserkészítésselis foglalkozhattak. A Sopron megyei Márcz falu cclxxvii szintén a méhsörről kaptanevét.Az Árpád-kori Magyarországon igen elterjedt méhészkedésre utal számtalanadat, s különös bizonyítékai e ténykedésnek a települések földrajzi nevei. 1219-benemlítik Méhes elpusztult falut Körösladánytól DK-re, ahol réti méhészek laktak.Méhtartásra utal a Bihar megyei Mihellő (hajdan: Méhellő), később Mirló névenszereplő püspöki birtok. cclxxviii A Fekete-Körös völgyében Mézes, amely azonosMéhes középkori községgel, amelyet 1568-ban János Zsigmond adományozottel. cclxxix Méhészfalvak sorába tartozott a Bihar megyei Méhkerék, a gömöri Méhifalu, az Abaúj-Torna megyei Méhész cclxxx , a Szatmár megyei Méhtelek. cclxxxiMéhtartással kapcsolatosak a Födémes, Fedémes falunevek. A födémes jelentéseméhes, kaptáros, amelynek alapszava a fed szó, ősi finnugor örökség. Atörténelmi Magyarország területén nyolc ilyen nevű település ismert a középkorban.1055-ben említett Fidemsi valószínű Tolna megyében, a tolnai vártól É-ra,Fadd közelében létezett, s utóbb nyomtalanul eltűnt. 1221-ben feljegyzettFudemus, a Pozsony megyei Tevel járásában ma Nagy- és Pusztafödémessel azonos.1239-ből ismert Fedemus Nyitra megyében Suránytól ÉK-re, a Zsitva mellett,ma Zsitvafödémes. 1259-ben Fedemes nevű település ismert a Hont megyei Hontvárától ÉK-re, amely ma Ipolyfödémes. 1261-ben Fedemus faluról írtak Hevesmegyében, Egertől É-ra, amely a mai Fedémessel azonos. 1264-ből fennmaradtoklevél Fedemus településről tudósít, amely a Csepel sziget É-i részén, mint a királyimézadók faluja szerepel, s ezt akkor IV. Béla eladományozta. Utóbb elpusztult109