Tanulmányok a kézműipar történetéből

0,85 liter űrtartalmú iccével számolva 136,5 hl-re rúg. Egy 1520. évi számadásszerint Estei Hippolit püspök felnőtt kori napi borfogyasztása 4 icce asztali bor és 1pint főzött sör volt, míg Estei Hippolit 1503. évi egri udvartartásáé 579 akó 25 iccevolt. cccxxxvi Estei Hippolit püspök napi italfogyasztása 5 liter bor, ha 1 pintet 1,6liternek, 1 iccét 0,85 liternek számítunk, s ezt kiegészíti a napi 1,6 liter sör. Egyesek(pl. Oláh Miklós püspök) a középkori magyar államiság szétesését a mértéktelenborfogyasztással hozzák összhangba.Egerben 1788-ban a maklári hóstyán 3-400 liter bor volt az egy termelőre jutóátlagos bortermés, ugyanez a város szegényebb negyedeiben (Felnémeti negyed,vagy a Sánc) a 250 litert is alig érte el. Általános jelenség volt a korban, hogy azanyagi jólét 50%-os emelkedését a borfogyasztás 300%-os növekedése követte.cccxxxviiAzt a tényt, hogy a sör kelendőségét érezhetően befolyásolta, sőt inkább korlátoztaa terület szőlő monokultúrája más adatok is alátámasztani látszanak. A megyébenvalaha létezett 40 serház közül négynek a rövid idejű működése csak aXVII. században igazolható. A megyebeli serfőzők több mint a háromnegyede még1794 előtt megszűntette a termelését. Ezek megszűnése összefügg azzal, hogy atörök kiűzése után meginduló újjáépítés, a gazdaság ujjászervezése eredményekénta szőlő monokultúrát helyreállították. A XIX. században már csak 9 műhelybenfőzték a megyében ezt az italt. Ezeknek is majd a fele (4) serfőzde 1825 előtt bezárt.A még megmaradt hagyományos serházak közül a hatvani uradalmi 1850-ben,a Gyöngyöspüspökiben lévő egri érseki 1851-ben, az egri káptalani 1853-ban, agyöngyösi Felső serház 1856-ban, ugyanitt az Alsó serház 1869-ben fejezte be atermelését. A XIX. században megszűnt serfőző műhelyek mindegyikének a létalapját,a századra 1873-ig általánosan jellemző tartós borkonjunktúra tette tönkre.Heves megyében később sem teremtődtek meg a feltételei annak, hogy agyáripari korszakban időtálló sörgyárat hozhassanak létre. Mindössze Egerben voltegy rövidéletű sörgyár alapítási kísérlet 1891-ben, amely egy-két évig működött.Ennek az létrehozatalát elősegítette, hogy a filoxéravész kipusztította a szőlőtermőterületek kétharmadát. Ezért átmenetileg a borárak magasra szöktek, s megnőtt asör iránti kereslet. Ezzel a rövid életű konjunktúrával le is zárult a Heves megyeisörgyártó ipar története. cccxxxviiiTörténetiróink közül Takáts Sándor A magyar sernevelőkről megjelent tanulmányábanmég a régi magyar serfőzőházak pusztulásáról ír, s azon kesereg,hogy a XVII. század utolsó éveiben már csak a prédára vetett műhelyekről szólnaka források. cccxxxix Joggal tette ezt, hisz ő nem vizsgálta a Rákóczi szabadságharcutáni idők seriparát, amely éppen a harcok lezárultával, a békésebb idők eljövetelévela hazai serházak számának a gyarapodását mutatja. Egymás után létesültekvilági és egyházi birtokokon újabb és újabb műhelyek. Mi lehetett ennek az oka?Bizonyára szerepet játszottak ebben, az elnéptelenedett területeken megjelenő újnémet és szlovák telepesek, bevándorlók sörfogyasztási szokásai is. A hazai gazdaságtörténetnem vizsgálta azt a kérdést, hogy mi lehetett az oka a XVIII–XIX. században,a magyarországi serfőző ipar virágzásának. Az 1848-as forradalom előttiévekben mintegy 800 serház működéséről tudunk. cccxl Figyelembe véve, hogy a119