Tanulmányok a kézműipar történetéből

dcccxcvCsürös i. m. 367–368.dcccxcviVö. Helwig i. m. Az 1549-ben alakuló ulmi céhbe festő, szobrász, selyemhímző,üveges, kartonfestő és könyvkötő lép be.dcccxcviiHorváth Henrik feltevése. Vö. Horváth Henrik: Gundrich Carolus Ferenc: A pestiplébánia-templom oltárainak mestere. = Archeológiai Értesítő 1928.dcccxcviiiHorváth i. m. 260–261.dcccxcixHorváth Henrik néhány ellentmondó adata ad kulcsot egy másik lehetőség valószínűsítésére:Gundrich Károly (Ferenc) munkásságának adatai mögött nem egy, hanemkét, azonos nevű személy: apa és fia létezését kell feltételeznünk. Gondolok itt elsősorbana születési hely ellentmondó adataira: a budai tanácsülési jegyzőkönyv szerint győriszármazású, míg Pesten mint pesti származású, (,,hiesigies Kindt”) kap polgárjogot,amelyért 12 ft-ot fizet.Illyefalvi – Pallós i. m. 25. p.) Ez azért is lényeges, mert a származási helyet – különösenha helybeli – bizonyítani kellett, mert helybeli polgár fia fél taksát (12 forintot) fizetettcsak. Horváth idézett munkájában felveti Carl és Carolus Frantz név váltakozóhasználatát, de elveti a további vizsgálatot. Négy évszám összevetése is elgondolkoztató:1715-ben keresett mester, tehát már nem egészen fiatal és kezdő. 1726-ban (budai),majd 1733-ban pesti polgár és 1746-ban a könyvkötőcéh egyik alapítójaként szerepel.Túl nagy időközök ezek abban a korban, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy fia,Gundrich József pesti szobrász neve 1752-ben szerepel a bécsi képzőművészeti akadémiaanyakönyvében. Feltevésünk szerint Gundrich Károly, a könyvkötőcéh alapító tagja,a belvárosi templom szobrainak alkotója, a győri származású mester fia, amit az öszszesadat valószínűsít. Még az apa költözhetett át Pestre, ami nagyon ritka ebben az időben,s Gundrich József pedig már a 3. nemzedék, az unoka.cm J. Halász Margit: Megjegyzések Gundrich Károly pesti szobrász életéhez és munkásságához.= Művészettörténeti Értesítő 1990. 3–4. sz.cmiGárdonyi i. m. 1944. 151.cmii Némethy i. m. 60–61.cmiiiFL Pesti Levéltár. Intimata a. a. 3995. 1761. május 12.cmivOrszágos Széchényi Könyvtár Fol. Germ. 1320.cmv Végh Gyula: A soproni könyvkötők céhkönyve. = Vasi Szemle 1936. 226.cmviHelwig i. m. Bd. 2. 30.cmviiVö. Végh i. m. 227.cmviiiHerepei János: Egy 1701-ben nyomtatott könyv bekötése helyének meghatározása.= Magyar Könyvszemle 1965.cmixHerepei János: A legyeződíszes könyvkötés kolozsvári mestere. = Magyar Könyvszemle1957. 155–165.cmx Herepei i. m. 1965.cmxiUo.cmxiiHartmann kolozsvári könyvkötő levele Teleki Sándor tiszttartójának. = A könyv éskönyvtár a magyar társadalom életében ... i. m. 1. köt. Gondolat 1963. 206. p.cmxiiiRomhányi Károly: A magyar könyvkötés művészete a XVIII–XIX. században. Bp.1937. 103., 107–108., 323. – A szakirodalom hivatkozik arra, hogy 1937-ben GuttmannJánosnak még több kötése és a céhkönyv is megvolt az Erdélyi Múzeumban. A Farkaskönyvkötőkre vonatkozó adatok a debreceni céhiratokból és a városi levéltárból valók.cmxivVö. B. Koroknay Éva: Alföldi városok könyvművészete. Kecskemét 1955.cmxvB. Koroknay i. m. 8.387