Tanulmányok a kézműipar történetéből

ik keretében az egyházak és iskolák által javasolt szegény sorsú családokat támogattákélelmiszer, ruha, esetleg tüzelő adományokkal. Az akció megszervezése máraz év elején megkezdődött bálok, jótékonysági estek bevételeinek erre a célra valóelkülönítésével, valamint az iparosok adományainak összegyűjtésével.Kulturális és sportéletAz ipartestület a város kulturális életében is igyekezett részt vállalni. Azipartestületi székház adott otthont a testület vezetése által szervezett színpártolóelőadásoknak. Neves színművészek, zenekarok produkciói tették színesebbé a városszürke hétköznapjait. Iparosbálok szervezése szintén a testület vezetését dicséri.Az 1939. január 27-iki bálról így tudósít egy testületi beszámoló: ,,Múlt hó 27-énzajlott le a hagyományos iparos bál az ipartestület helyiségében. Helyszűke miattnem adhatjuk közre a bálon részt vett hölgyek névsorát, mindössze csak annyitemlítünk meg, hogy 56 asszony és 38 lányka derűs kacagása tette kedvessé a virradatigtartó mulatságot.”Az ipartestület által gyámolított egyesületek sorában találjuk az Erkel Dalkört.A dalkör működését a testület helyiség biztosításával, anyagi hozzájárulásokkaligyekezett segíteni. Az egyesület tagjai között sok jó hangú iparos igyekezettfejleszteni énektudását. Az ipartestület jól felszerelt könyvtárral is rendelkezett,ahol az tudásszomját oltani kívánó iparosság a könyvek mellett folyóiratok és szaklapokolvasgatásával tölthette szabadidejét. A könyvek legnagyobb része az IparosIfjúság Önképző Egyletének hagyatéka volt.A gyulai sportélet felvirágoztatásában is oroszlánrészt vállalt a testület. Otthontadott a Márky sakk-kör összejöveteleinek, versenyeinek. E szellemi sportkedvelői az egyletben mind a szórakozás, mind a versenyszintű játékhoz szükségesfeltételeket megtalálták. A versenyek díjazására készített kisipari termékek adományozásávaligyekeztek emelni a rendezvények színvonalát.A fizikai sportok kedvelői a Gyulai Testnevelési- és Sportegylet keretein belülhódolhattak szenvedélyüknek. Az ipartestület sportszerekkel, sportruházattal ésa sportolók ingyenes utaztatásával segítette az egylet munkáját. A gyulai ,,focistaszakosztály” külön anyagi támogatásban is részesült a testület által.Az Ipartestületi székházAz 1927. évben jelentős esemény történt a testület életében. A június 20-iközgyűlésükön döntés született az ipartestületi székház építéséről. A Béke sugárútitelken (ami egykor a Gyulai Iparos Ifjúság Önképző Egyletének székháza volt) arégi épület meghagyásával Pfaff Ferenc és Schneider Mátyás gyulai építészek terveialapján június 18-án megindult az építkezés. Augusztus 14-én történt az alapkőletétele, melyben díszes okmányt helyeztek el Sal József elnök és Jároly Józsefjegyző aláírásával. A kőműves munka Titz Reinhardt építészmester, az ácsmunkaWiszt István mester irányításával folyt. A székházat ünnepélyes keretek közöttadták át 1927. karácsonyán. Az épület díszes nagyterme adott otthont a különböző253