Tanulmányok a kézműipar történetéből

század közepéről való másolatban maradt ránk: a mészáros céh kapta III. (VI.) Károlytól.A levéltári adatok: BML IX. 1-21.cmxciiOTRUBA 1988. 177-180., RÓZSA 1992. 223.: VI. Károly a birodalomban és az örököstartományokban 1731-32-ben általános kézműves szabályzatot adott ki.cmxciiiRÓZSA 1992. 223-231.: ennél pontosabban ismerteti, főleg a mesterlegényeketillető dokumentumokkal kapcsolatban.cmxcivKicsit későbbi a pécsi pokrócos céh azon artikulusainak gyűjteménye, amelybencsak a legényekre vonatkozó cikkelyek olvashatók (1769), valamint a kőművesek éskőfaragók céhének szintén Mária Teréziától kapott privilégiumlevele (1772). BMLIX. 21. ill. BML IX.9.cmxcv Érdekességképp megemlítem, hogy a pécsi céh a győri süvegesektől (pileatoresHungarici) két évvel korábban megkapta azok 1637-es céhlevelének és artikulusainakmásolatát, amely viszont az alsó-ausztriai Neustadt kalaposainak korábbi, 1630-ascéhszabályzatára vezethető vissza. BML IX.12.cmxcviDOMONKOS 1980. 416.cmxcviiA Baranya Megyei Levéltár gyűjteményében a céhiratok mellett található kétnyomtatvány, ezek a céhélet szabályozásának további állomásait szemléltetik. Az elsőa Helytartótanács által kiadott, (jelen példányunk szerint 1828-ban) Budán, “a királyimagyar universitas betűivel” nyomtatott szabálygyűjtemény: “Közönséges czéhbéliczikkelyek a′ mesterség üzés végett való társaságok′ és czéhek′ számára". Ebben 55cikkely rendelkezik a céhek életének minden mozzanatáról, mégpedig az első kilencaz inasokkal foglalkozik, többek között azzal, hogy az inas “ákármelly törvényesenbévett Religyiójú lehet", és hogy pl. a bábsütőknél két év a megszabott tanulási ido. A10-20. cikkely a mesterlegényekről ír, a 21-29. cikkely “a′ mesterségrul általjában",így a remekelésrol is:”...olly munka adassék remekul, melly drágába tello ne legyen,hanem a′ mesterségre kívánkozónak alkalmatos voltát, ′s tapasztalását eléggé kinyilatkoztassa;haszon vehető, és elárúlható is legyen". A szabályzatban még ugyanezenpontok rendezik a mestertaksát, tilalmazzák a mesterebédet, valamint azt, hogy a mesterfia, vagy az özvegyét feleségül vevő mesterlegény valamely előírástól mentes legyen.A 30-38. cikkely szól "a′ mesteremberek és legények′ kötelességirül": a katolikusvallásúak misére járásáról csakúgy, mint a különböző büntetésekről és bírságokról,vagy a beteg mester vagy legény segélyezéséről; a 39. a temetésről, a 40. az özvegyekről,41-47. pont pedig a céhgyűlésekről rendelkezik. Az utolsó cikkelyek a céhmesterekválasztásáról, a céhkomisszáriusról, a céhládában tartandó pénzekről, a céhszabályoknegyedévenkénti felolvasásáról stb. szólnak. Ki kell még emelni az 55. cikkelyt,amely a visszaélések megszüntetését rendeli el, mint pl. a mesteremberré lett legényházasságra kötelezése vagy a "képzelt becstelenség′ eseti". A másik nyomtatványKlauzál Gábornak, a 48-as földművelés-, kereskedelem- és iparügyi miniszternek"Czéhszabályokat módosító rendelet"-e. Ebből a 107 paragrafust tartalmazó iratbólcsak néhány érdekességet emelek ki: rendelkezik a mesterlegények, segédek szállóiról,egy bizonyos kórházi pénztárról, a remek elbírálására megalakítandó öttagú bizottmányról;a mesterdíjat 10 pengő forintban maximálja, a mesterrélétel körüli mindenfélevisszaélést megszünteti; engedélyezi mesterré nem lett segédek műhelynyitását,"saját kézre", csak családtagok segítségével való munkáját; ellenőrizteti a céhládábabefolyó szegődési, felszabadulási és mesterdíjakat, bírságokat, tehát általában acéh pénzügyeit, hogy azok csak a céh céljaira fordíttassanak stb. Ezek a rendelkezésekmár annyi engedményt tartalmaznak, hogy szinte szétfeszítik a céhes kereteket.414