Tanulmányok a kézműipar történetéből

pai kőedénygyár létesítői – Schneller Ferenc, Postbichal János – egykoronHolicson voltak mintázók. dclxxii Ide tartozik, hogy a pápai gyár fenékjegyén a városneve szerepelt. A kőedénygyártást Budán meghonosító Kuny Domokos is dolgozottHolicson, készítményei technikai szempontból versenyeznek a holicsi gyártmányokkal,s ugyanakkor Kuny is a holicsi gyárat vette alapul a jelzésben. MajolikaedényeinekOF jelzése az O[FNER] F[ABRIK] rövidítése, a H[OLLITSCHER]F[ABRIK] mintájára készült. dclxxiiiTovábbi habán átvétel, illetve hatás, hogy a fajanszgyáraknál a településnevének a kezdőbetűjét a mázba festették a fajanszárukon, vagy a holicsi gyár példájáraa kőedényárukon már masszába nyomták. Ezt tette Kuny Domokos is, amikorW. KUNY IN OFEN feliratú ovális keretben megjelölte a gyártmányát s a W aWedgwood-árut jelölte.Egy 1773-as híradás szerint a gr. Forgách János alapította gácsi fajanszgyárPongyelokból szerezte be készítményeihez a szükséges nyersanyagot. A két üzemkapcsolata révén további habán szakmunkások is áttelepülhettek. A gácsi manufaktúranemcsak 1786-ban, de még 1809-ben is fennállt.Hozzájárul a kerámiaiparunkban a habán hatások széleskörű elterjedéséhez,hogy korszakunkban az iparágban keletkezett manufaktúrák szakemberhiánnyalküzdöttek, s állandó jellemzőjük a szakmunkások üzemek közti vándorlása. Elősegítettea habánok elvándorlását 1760 után, hogy Mária Terézia az erőszakos katolizálásakövetkeztében a korábbi közösségek tagjai szétszóródtak. Talán ezért nemvéletlen, hogy azokban az országrészekben (Felvidék, Dunántúl, Erdély) létesülteka fajansz-, kőedény- és porcelángyártó telepek, ahol a habán közösségek több évtizedigjelen voltak. A habánok jelenléte az iparágában a XIX. század derekáig követhető,vagyis addig, amikor megkezdődött a korábbi manufaktúra jellegű kerámiaüzemeinkgyáripari fejlődése.Az előbbiek alapján leszűrhető egyértelműen, hogy a habán keramikusokhonosították meg a hazai finomkerámia-iparban a XVIII. század derekától a gyártóhelynevének, ill. kezdőbetűjének a feltüntetését a fenékjegyek közt, amelyet földrajziárujelzőként értelmezhetünk. A földrajzi árujelző használatának és elterjedésénekaz alapvető oka a verseny lehetett, mert a piacon egymás mellett árulták ahazai és külföldi készítésű kerámia használati edényeket. Az áruk megkülönböztetéséneklegegyszerűbb módja volt a terméket készítő vállalat (műhely, manufaktúra,gyár) telephelye földrajzi nevének a feltüntetése.Tulajdonosok, bérlők nevei a fenékjegyekenÁltalános gyakorlat, hogy a fenékjegyeken feltüntetik a tulajdonosok vagybérlők neveit. Pl. a D.S. ROZSNYÓN feliratú edénybélyegzőn Dubravszky Sándorrozsnyói kőedénygyáros nevét rövidítették, BUTYKAY MISKOLCON edényjegyszintén tulajdonost jelöl, a FÖLDVÁRY APÁTFALVÁN bélyegző pedig a manufaktúrátbérlő Földváry testvérek kilétére utal. Városlőd korai, 1840–1850 köztitermékén a koronával díszes pajzsban ZD. monogram ZICHY DOMOKOS veszprémipüspök nevét rejti, aki az üzemet felállította.205