Tanulmányok a kézműipar történetéből

totta a céhet, hogy más felekezetbe tartozó iparosokat is felvegyenek soraikba.Ennek a testület sokáig nem akart eleget tenni, de végül fejet hajtott a rendelkezésekelőtt. Másik fontos feltétel a remeklés, ami 1821-ben a csizmadiáknak egy párfekete férficsizma és egy pár piros asszonyi csizma volt. A remek vizsgálatát azerre a feladatra kijelölt mesterek végezték. Ha a remek megfelelőnek bizonyult, azúj mester 30 forintot fizetett a céhládába és 6 forint értékben megvendégelte a céhtagjait.Piac- vagy vásárbíró: A vásárokon a céhbeli mesterek koruk szerint foglalhattákel helyüket. Mivel sokan figyelmen kívül hagyták ezt a szabályt, a tagságpiac (vásár) bírót választott, aki felügyelt a rendre, valamint a megye által limitáltárak betartására.A céhek belső életét 27 artikulusban lefektetett szigorú rendeletek szabályozták.Ezekben kötelezték a tagságot a vallásos összejöveteleken való részvételre,valamint a céhbeli mesterek temetésén való megjelenésre és azok özvegyeinektámogatására. Megfogalmazta tovább a tisztviselők feladatait, a választások alkalmávalrendezendő mulatozások mikéntjét. A kontárokkal szemben elrettentő rendeletekethoztak.Az ún. kántorgyűléseken felolvasták a céhszabályzatot, ezután megtárgyaltákaz érkezett rendeleteket, kérelmeket, és döntöttek a vitás kérdésekben. A céhládábanhelyezték el az ún. taksákat (inasszegődésből, szabadításból, tanulólevélkiállításából) befolyó díjakat, itt őrizték továbbá a céh pecsétjét és privilégiumát is.A ládában összegyűlt pénzeket a kántorgyűléssel, mesterválasztással, temetésselkapcsolatban felmerülő kiadások fedezésére fordították.A céhek működésüket, mint az ipari fejlődést szolgáló szervezetek kezdték aXIV. században, de a XVIII–XIX. századra monopolhelyzetüknél fogva a haladáskerékkötőivé váltak. Ennek felismerésével az államhatalom egyre több rendeletteligyekezett korlátozni a céhek tevékenységét. Autonómiájuk megszüntetése, szabályalkotásijoguk megvonása és céhbiztosok kijelölése mind a szabad iparűzésnekteret engedve hanyatlásukhoz vezetett. A céhek megszüntetését az 1872-ben elfogadottés kihirdetett VIII. törvény rendelte el, végrehajtásának idejét 3 hónapbanhatározta meg.A gyulai ipartársulatok kialakulása és működéseAz 1872. évi első magyar ipartörvény hatására – a céhek megszüntetésével –elkezdődhetett egy új korszak, a liberális alapokon nyugvó iparűzés kora. E törvénykötelezővé tette a céhek számára közgyűlés összehívását és végső számadáselkészítését. A céhek ipartársulatokká alakulásának ösztönzése érdekében a törvényelrendelte, hogy a kilenc hónapon belül társulattá alakuló céhek vagyonukat átvihetika társulat pénztárába. Ha ez nem történne meg, a céh vagyona közhasznú célokrahasználható fel.A törvény mindezek mellett azt is kimondta, hogy minden nagykorú, nemrevaló tekintet nélkül bármilyen iparágat szabadon űzhet, tanoncot tarthat. A 77. §242