12.07.2015 Views

Tanulmányok a kézműipar történetéből

Tanulmányok a kézműipar történetéből

Tanulmányok a kézműipar történetéből

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

daságilag elmaradott vidékek lakosságának északra települése) a bennünket érdeklőinteretnikus hatások minimálisnak tekinthetők, illetve új helyzet állt elő.B) 1968: Az "aranykor", a legnagyobb méretű asszimiláció, uniformizálódás,gazdasági fellendülés időszaka.C) 1988: az előző szakasz második hullámhegye, a polgárháborút, a rohamosdemográfiai változásokat eredményező időszakot közvetlenül megelőző időszak. Akésőbbi évek vizsgálatát az tehetné lehetetlenné, hogy csak bizonyos nemzetiségek(elsősorban a magyarra gondolok) körében van előzményként és összehasonlításialapként használható kutatás.A témakörök rendezőelvei, egyrészt a MNA és MNyA immár hagyományosnaktekinthető kérdéskörei közül választottuk ki a területen vizsgálható témaköröket.Ezzel folytonosságot és összehasonlíthatóságot kölcsönzünk az eddigelvégzett és az elvégzésre váró atlaszmunkálatoknak. Az összehasonlítás érdekébena Jugoszláv Néprajzi Atlasz – mely a fennebb idézettnél közel négyszer több kérdésttesz fel – összehasonlításra alkalmas kérdéseit is bevontuk. Olyan kérdéscsoportokkiválasztása, melyekre feldolgozható és értékelhető válaszokat kapnánkfigyelembe véve a vizsgált időszakot.Ilyen kettős szűrőn keresztül a területi adottságokat és gazdasági tényeketfigyelembe véve alakítottuk ki 17 témakört, amit a témakörök címszó alatt tárgyalunk.A kutatópontok a telepítéstörténeti ismérvekkel már felvértezett MNA illetveMNyA munkacsoport által kiválasztottakkal megegyeznek, és ha arra szükség van– szórványok és szigetek esetében – (Dél-Bácska, Szerémség, Dél-Bánát) újabbakkalbővültek.Mindezt tettük annak érdekében, hogy a tömbben, szigetben és szórványbanélő magyarság is megfelelően reprezentálva legyen.Ennek alapján a kutatópontok kiválasztási szempontjai a következőek.Minden, a Magyar Néprajzi Atlasz Vajdaságban elhelyezett kutatópontjátátvettük.Második szempont a Magyar Nyelvjárási Atlasz kutatópontjainak előfordulása,illetve a helyi nyelvjárási atlaszok kutatópontjainak bevétele volt.Harmadik szempont a Jugoszláv Néprajzi Atlasz (JEA) Vajdaságban elvégzettgyűjtésének lehetséges beemelése az összehasonlítás reményében a közös kérdéseknél.Ezért azok a települések, ahol szándékaink szerint kutatni szeretnénknemritkán egybeesnek azokkal, ahol mondjuk már elvégezték a más nemzetiségűekkutatását. (A rövidítések sz-szerb, m-magyar.)Több kutatópont lett kijelölve a magyarok által sűrűbben lakott és kevesebba ritkábban lakott területeken. (Bácska 24, Bánát 18, Szerémség 4).Továbbra is igyekeztünk egy négyzethálós rendszernek is eleget tenni, de ezhelyenkét lehetetlenné vált, ugyanis nagy területeken egyáltalán nem találhatómagyarajkú lakosság, legjobb igyekezetünk ellenére.A három vaktérkép a kutatópontok területi eloszlását mutatja be.Az 1.sz. térképen a VNA kutatópontjait láthatjuk. A számok feloldása a táblázatmásodik oszlopában található.438

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!