Tanulmányok a kézműipar történetéből

valamint a kőműves és cserepes egyesület nagyobb összeggel gyarapított. Az alapítványhozadománnyal járultak az 1846–1848-as években Pauer Éva, Ádám Ferencés Tóth Antal is. A szabadságharc azonban megakadályozta a rajziskola továbbfejlődését.Az 1870-es években néhány lelkes pápai iparos felkarolta az iparoktatásügyét, így Varga Gábor építész 1874-ben magánrajziskolát nyithatott, a Barát utcaiVargha-féle házban. A város segélyképpen felszerelést adott. Ugyanekkor elhatároztákegy rajzterem építését is, mely 1874 őszén készült el. dcxcixEbben az időben érkezett a városba a pápai születésű Zimmermann János kereskedelmitanácsos. Az épülő rajztermet megtekintve kijelentette, hogy hajlandóviselni egy ott alkalmazandó rajztanár fizetését. Erre évi 600 forintot áldozott.Rajztanárrá Varga Gábor építészt választották meg 1875 májusában. Halála után,1876. március és április hónapokban ideiglenesen Bezenbach Károly ácsmestertbízták meg a tanítással. A városi közgyűlés 1876 májusában Herz Dávid festőművészrajztanárt – aki a bécsi képzőművészeti akadémián végzett – választotta megvéglegesen. A rajziskolát évenként 120–160 tanuló látogatta.A tanulók között voltak középiskolások is, akik azután művészi, rajztanárivagy mérnöki pályára léptek. Azonban főleg építőiparosok, kőművesek, ácsoklátogatták az iskolát, akik novembertől márciusig az egész napot a rajziskolábantöltötték. Nagy tudású rajztanáruk vezetése mellett oly szakismeretre tettek szert,hogy a pápai kőművesek és ácsok országos hírűvé váltak. dccA tanonciskola 1883–1948Az általános tanoncoktatás – az ipartörvényt megelőzve – Pápán 1883-banvette kezdetét. Gróf Zichy Jenő és M. Péterffy József miniszteri biztosok országoskörútjuk alkalmával Pápán is buzdító beszédet mondtak a tanoncok iskoláztatásaérdekében. Az iparosok nagy része ellene volt a tanoncok kötelező oktatásának, dea helybéli propagandamunkának is köszönhetően meglett az eredmény, a városiközgyűlés kimondta az iparostanonc iskola megnyitását.1883. szeptember 1-jén nyílt meg az általános iparostanonc iskola első évfolyama.A helyi iparosság tiltakozása miatt a városi iparbizottság helyesebbnek tartotta,hogy az igazgatást ne tanügyi szakember, hanem Szelestey Lajos ügyvédlássa el. dcci A közismereti tárgyak oktatására Borossay Dávid rk. gimnáziumi tanárt,Bella József és Varga József néptanítókat, a rajz oktatására pedig Herz Dávidrajztanárt választották meg. Az első években a tanoncok között alig akadt írniolvasnitudó, ezért beiskolázásuk kimondhatatlan nehézségekbe ütközött.Az 1883/84. tanévben három közismereti osztályban folyt a 248 tanonc oktatásanégy tanerővel. Ekkor három rendes rajzcsoportot és két téli tanfolyamos rajzcsoportotszerveztek. dcciiA következő, 1884/85. tanévben a tanulók száma 267-re emelkedett. A közismeretiosztályok és rajzcsoportok száma ugyanaz maradt.Az 1885/86. tanévben megnyílt a harmadik osztály. A tanulók száma 302volt. A városi közgyűlés megszavazta még egy, az előkészítő osztály megnyitását,222