Tanulmányok a kézműipar történetéből

Viesstner Borbála ugyanebben az évben férjhez megy a budai Landerer Lipótnyomdászhoz. cmlxvii Miután nem mesterségbelihez és városbelihez ment, jogát aműhelyre nem tarthatta meg. Jogosítványát 1752-ben a győri származású MüllerJakab szerezte meg.Müller Jakab halála után 34 éves özvegye, Magdalena, legényéhez, a 24 évesFischer Jánoshoz ment férjhez. cmlxviii Ha az özvegy helybeli mesterlegényhez ment,a műhelyt megtarthatták. További engedmény volt, hogy aki mester özvegyét vetteel, az a compactorlegény csak fél taksával tartozott, sőt a debrecenieknél csak félremeket kellett készítenie. Az engedményekből következően gyakori volt, hogymesterlegények özvegyet vettek el, mert csak így lehettek mesterekké.Miután minden mesterségnél arra törekedtek, hogy lehetőség szerint a fiú apjamesterségét folytassa, gyakoriak az olyan könyvkötő-családok, ahol majd egyévszázadig vagy tovább is ugyanazon család kezében van a műhely. Ez a törekvéshatározta meg azt is, hogy a mester fiának minél több kedvezményt igyekeztekbiztosítani. Igaz, hogy ugyanakkor a céh még a házasságukba is beleszólt.A mester fia az inasnak való felvételétől számtalan előnyben részesült. Azelső időkben a mester fiára nézve a hivatalos inaskodás sem volt kötelező, azzal,hogy apjától a mesterséget úgy is megtanulja. A XVIII. századtól írják elő kötelezőenaz inasidőt, Debrecenben pl. 2 évet, ami a szokott felét jelenti. A mester fiaakár apjánál, akár más mesternél tanul, csak eddig köteles inaskodni. Óriási előnytjelent számukra, hogy a mester fiát a céh minden esetben felveszi, még akkor is, haa meghatározott számú mester már dolgozik a városban. A kassaiak kikötése alapján:,,Ezen Szabad Királyi KASSA Várossában HÁROM Mesternél több ne légyenmindazonáltal ha valamelly Mesternek fia vólna, és az Mesterré kévánna lenni: eöaz három fölül légyen, és az utólsó Mesternél a' Czéhben előbb légyen az MesterFia.” cmlxix Egyedül a vándorlás az, amiben nem kap még a mester fia sem engedményt,a két év rájuk is kötelező. A remekkészítésnél is kedvezményt élveznek,csak 2 db könyvet kell remekbe kötniük. A céhbeállásnál pl. a pesti könyvkötőkadnak a mester fiának előnyt, mert csak fél taksát kell lefizetni. cmlxx Valószínűazonban, hogy a gyakorlatban ez az általános, a debreceni compactorok céhszabályaugyan nem mondja ki, de a bevételi jegyzőkönyvük adataiból következtethetünkerre is. cmlxxiA céhek gondosan vezették a bevételeiket és a kiadásaikat. A könyvkötőcéhekközül egyedül a debreceni céh bevételi és kiadási jegyzőkönyve maradt fenn,amelyet remekbe kötöttek és így a Református Főiskola őrzésében fennmaradt.Szórványadatok, de főként e jegyzőkönyv alapján kíséreljük meg a céh pénzügyikérdéseiről egy átfogó kép készítését. cmlxxii A debreceni jegyzőkönyvet 1800-tól1870-ig folyamatosan vezették. cmlxxiii A bejegyzésekből következtethetjük, hogy ejegyzőkönyv vezetője a céhmester. Minden évben lezárták és ellenőrizték a bevételeketés a kiadásokat.Vizsgáljuk meg a céh bevételeit. Állandó pénzforrást jelentett a ,,KántorPénz”, ami nem más, mint a negyedévenként tartott céhgyűléseken a mesterektől ésa legényektől beszedett pénz. Szegődtetésért is szinte évenként 2-3 alkalommalfizetnek a mesternek, mert a jegyzőkönyv beírásai szerint itt az a gyakorlat, hogy380