Tanulmányok a kézműipar történetéből

Év Solymosi kő Geletneki kő Újbányai kő Egyéb malomkő1725 cdl - - 15 frt. 75 d.1734 cdli - - 14 frt.1736 cdlii - - 12, ill. 13 frt.1738 cdliii 8 frt. 12 - -1739 cdliv - 14 frt, 14 frt. - 30 frt.30 d., 15 frt.1740 cdlv 10 frt. 15 frt - -1742 cdlvi - - - 12 öl = 15rfrt.1745 cdlvii 10 frt. 20 frt. 16 frt., 14 frt. -34 kr.1746 cdlviii 6, ill. 10 frt. - 17 frt. 17 frt.1747 cdlix 9 frt. 16 frt. 30 kr. - 16 frt.1748 cdlx - - - 16, ill. 18 frt.1750 cdlxi - - - 16 frt.1751 cdlxii - - - 14, ill. 15 frt.1752 cdlxiii - - - 11 frt. 6 kr.,ill. 12 frt.1753 cdlxiv 17 frt. - - 14 frt.1754 cdlxv - - - 15 frt.1758 cdlxvi 8 frt. 30 kr. - 17 frt. -1759 cdlxvii 15 frt. - - -A táblázat lehetőséget ad bizonyos következtetések levonására. A legfontosabb,hogy néhány évben össze tudjuk vetni a solymosi kövek árát a korszak legjelentősebbmalomkőbányáiból (Geletnek és Újbánya) ideszállított kövek árával.1738-ban, 1740-ben a geletneki kő 50%-kal drágább, mint a solymosi. 1745-benkétszer annyiba került mint a solymosi kő, de 1747-ben is majd a dupláját fizette avevő a geletneki kőért. Az újbányai malomkő 1745-ben 50-60%-kal volt drágább,1746-ban pedig több mint háromszor annyiba került, mint a solymosi. Még 1758-ban is több mint kétszeres ára volt az újbányai malomkőnek, mint a solymosinak.Az egyéb helyről behozott malomkövek között csak sejteni lehet, hogy Vácról,illetve Sárospatakról is szállítottak Egerbe malomkövet. Más, korábban publikáltadatok szerint 1769-ben 17 frt-ért, 1799-ben Gyöngyösön 5 frt. 30 krajcárért, 1802-ben 22 frt-ért s 1804-ben 35 frt-ért vettek solymosi malomkövet. cdlxviiiAz, hogy a geletneki, újbányai, esetleg a váci és sárospataki malomkő ilyendrága, annak az oka nem csupán a jobb minőségben, hanem a szállítási költségekbenis keresendő. Végül is az olcsóbb solymosi malomkő kelendőségét segítette,hogy a legjelentősebb hazai malomkőfejtők (pl. Újbánya, Geletnek, Sárospatak,Vác) távol estek, s a szállítás megdrágította az onnan származó kövek árát. Ezért atágabb környék falvai – Gyöngyös és a Mátra vidékének jelentős része – a darálóésmalomköveket itt szerezték be.167