Tanulmányok a kézműipar történetéből

pengőt a rajz- és fizikaszertári tárgyak beszerzésére használták fel. A felszerelésekethelybeli iparosok készítették el. A város pedig a régi és használhatatlan fizikaieszközöket javíttatta ki. dccxviiiAz osztályfőnökök beszámolója szerint a 1932/33. tanévben a tanulók magaviselete,előmenetele és kötelességtudása kielégítőnek bizonyult. Az első osztálybanazonban a létszámemelkedés az előző évek arányszáma alatt állt. Ennekoka részben a gazdasági helyzet, részben a háborús évek születési számai. Megállapították,hogy egyéb szempontból a nívó erősen közeledik a középiskolák nívójafelé. dccxixAz 1933. június 14-i osztályozó értekezlet megállapítása szerint a 153 tanulóközül: 47 jeles, 53 jó, 42 elégséges, 9 elégtelen, 2 nem volt osztályozható.A tanulók kétharmada a jó és jeles rendűek közé tartozott. Megállapítottákazt is, hogy a hiányzások kissé csökkentek. Csekély növekedés az országos vásárokalkalmával volt tapasztalható, amikor a mesterek magukkal vitték a tanulókat.Az iskolát fenntartó város 1933-ban az épületet belülről és kivülről is tataroztatta.Az iskola továbbra is nagy gondot fordított az oktatási és szemléltető eszközökbeszerzésére. A tankönyvhiány viszont nehezítette a tanítást, ezért például akönyvviteltani jegyzeteket a városi sokszorosítógépeken állították elő. Az 1933/34.tanévben az I. osztályosok részére 24 db, a II. osztályosoknak 15 db Littván-féleolvasókönyvet és 25 db kátét vásároltak iskolai használatra. dccxxAz 1933. október 7-i módszeres értekezleten Závory Zoltán rajztanár önképzőkörmegalakítására tett javaslatot, hangsúlyozva, hogy ez a tanulók részéről közóhajgyanánt lépett fel. Indítványozta, hogy továbbképző jelleggel esetleg segédekis vonassanak be a kör munkájába. A testület megbízta Závory Zoltánt az előkészítőmunkák végzésével.Ismét felmerült, hogy az egész évi folyamatos szegődések – melyek ebben atanévben nagyobb méreteket öltöttek – az I. osztály eredményét erősen lecsökkentettékés a tanév munkáját rövidesen törvénnyel szabályozzák.Szükséges részletesebben megemlíteni az 1934. évi jubileumi tanoncügyi éstanoncmunka-kiállítást, melyet a kötelező tanoncoktatás bevezetésének 50. évfordulójaalkalmával rendeztek a budapesti városligeti iparcsarnokban. A kiállításvalamennyi időszaki rajz- és tanoncmunka-kiállítást felülmúlt mind a külső méreteknagysága és impozáns dísze, mind a belső tartalom és tanulságok tekintetében.A kiállításon 27 fővárosi, 40 vidéki iparostanonc iskola, valamint több vállalatimagániskola vett részt tanulóinak munkáival. dccxxiA pápai iskola is lázasan készülődött a nagy eseményre. Az 1934. január 29-i értekezleten az igazgató tájékoztatta a testületet a tennivalókról. Ismertette, hogyaz iskola belső életére vonatkozó adatokat figurális grafikonok alakjában dolgozzákfel. A tanoncok rajzi és egyéb munkáit a ,,Tanonc a műhelyben” és a ,,Tanoncaz iskolában” c. alatt a szaktanárok állították össze. A tanoncok kedvezményesenutazhattak a kiállításra. A kiválogatott dolgozatokat és rajzokat május 15-ig kellettbeadni. Bodolay Jenő igazgató és Závory Zoltán rajztanár június 13-án utaztakBudapestre a kiállításon szereplő anyag elrendezése céljából.229