Tanulmányok a kézműipar történetéből

Csiffáry GergelyA GYÖNGYÖSSOLYMOSI MALOMKŐBÁNYÁSZAT TÖRTÉNETEA magyarság a forgóköves kézimalommal minden bizonnyal a honfoglaláselőtt megismerkedett. Bizonyíték erre, hogy a lisztkészítés legfontosabb kifejezése,őröl szavunk őr-igei töve ótörök eredetű jövevényszó, amelynek a jelentése forog,forgat, vagyis a gabonaőrlés módjára utal. A felgyői ásatások során előkerült malomkőtöredékek,valamint egy ép állapotban felszínre hozott malomkőpár igazoljaa kézimalom korai használatát. ccclxxxviMagyarországon az írott források és a régészeti leletek alapján a XI. századtóligazolható a kézi őrlőkövek, száraz- és vízimalmok használata. A nők forgatta szárazmalomemlékét a XI. századi – az 1061–1075 között keletkezett – Gellért-legendatartotta fenn. Egyszer, amikor a püspököt utazása során – éjjeli olvasgatás közben –kőcsikorgás és énekszó zavarta meg, megkérdezte Valter mestertől, hogy mi légyenaz, a következő választ kapta: “Az az asszony, aki énekel ez időben őrli urának búzáját,mert e vidéken másféle malmot nem lehet találni”. Majd a püspök kérdésére,hogy mivel forog a malom, Valter így folytatta: “Mesterséggel is, kézi erővel is. Nemigavonó állat húzza, hanem maga az ember forgatja kezével”. ccclxxxviiA Gellért-legendában egy kézimalomról van szó. Egy hajtórudas kéziőrlő-kőhasználatát mutatja az 1. kép. (Az Árpád-kori kézimalom rekonstrukcióját MériIstván végezte el XI–XIII. századi régészeti leletek alapján. ccclxxxviii (Lásd: 2. kép.)Ennél a típusnál, ha emberi erővel hajtották, úgy az alsó követ rögzítették, míg afelső követ pedig a ház gerendájába erősített rúdon forgatták körbe. Ez akézimalomtípus még a XX. században is használatban volt Hódmezővásárhelyen afazekasoknál. ccclxxxixMagyarországon a vízimalom legelső okleveles említése 1061-bőlZselicszentjakabról ismert. cccxc A mai Heves megye területén a százdi monostor1067-ben kiadott oklevele említi a legkorábbi vízimalmokat Szihalom falu térségében.cccxciAz élelmezésben fontos szerep jutott a kézi-, száraz- és vízimalmoknak.Idővel természetesen a kézimalmok háttérbe szorultak a termelékenyebb vízimalmokkalszemben. A kézimalmok őrlési teljesítménye 6-8 kg-ot tett ki, míg a legegyszerűbbvízimalmok napi átlagos őrlési kapacitása 10 q volt. cccxciiA középkorban a vízimalmok sokkal elterjedtebbek, mint a szárazmalmok,idehaza a szélmalmokat pedig csak a XVI. századtól kezdenek el építeni. Az eleintecsupán gabonaőrlésre használt vízierőt a gazdasági fejlődéssel együtt a legkülönfélébbipari célok szolgálatába állították. A lisztelő malmok mellett vannak só- éspaprikaőrlők, és megjelentek a különféle szakaszos mozgású kölyűk (posztóványolók,kender-, len-, köles-, cser- és máktörők, olajütők, puskaportörők, papíros készítők)és kalapácsok (érczúzók, hámorok), majd a fűrészmalmok. cccxciiiMagyarországon a XVIII. század vége felé mintegy 20 000 malom működött,amelyek döntő része vízimalom volt sokféle szél- és szárazmalom mellett. A161