Tanulmányok a kézműipar történetéből

Wöller IstvánVÍZIMALMOK AZ ÖRVÉNYESI SÉDENAz 1960-as években vetődött fel először a Veszprém megyei MúzeumokIgazgatósága által a Veszprém megyei vízimalmok kutatásának szükségszerűségeés számbavétele. Magam abban az időben már a Veszprém város Honismereti Bizottságánaktagja voltam és nem egyszer bennem is megfogalmazódott az a gondolat,hogy érdemes volna a megyei malmokat kutatni.Nem sokat kellett várnom, mivel 1969-ben felsőbb szervek döntése alapjánutasítást kapott a megyei malomipari vállalatok igazgatója, hogy a még meglevőmalmokat számba kell venni, fotókat kell készíteni és róluk megfelelően régészettelkapcsolatos anyagot gyűjteni.A vállalattól kapott tájékoztatás szerint a megyében 40-50 malom helyszínelésétkellett volna elvégezni, de amikor a megyei levéltár dokumentációját kutattam,kiderült, hogy a megyében több száz vízimalom működött hajdanán és ezekfelkutatása sok munkát vesz igénybe.A kutatómunkát még 1969-ben elkezdtem, mely munkában segítségül volt aVeszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága. Ők biztosították a fotózáshoz szükségesfilmanyagot, előhívást, nagyítást. A kutatás kezdetén már úgy határoztam, hogykét fényképező géppel dolgozok és a fekete-fehér felvételekkel párhuzamosan DIAfelvételeket is készítek.Évtizedekbe került a megye malmainak felkutatása, amelynek végeredménye569 db különféle funkciójú malom felkutatása volt. Jelen összefoglalásban azonbannem a megye felkutatott összes malmairól kívánok beszélni, csupán az örvényesiSéden üzemelő malmokat szeretném tárgyalni.Az örvényesi Séd a tihanyi félszigettől nyugatra a Balaton-felvidéken eredkét erőteljesebb forrásból. Az egyik forrás Vászoly területén, a másik Pécsely területén,nem messze a Zádor vára alatt eredt, majd e két patak mielőtt az örvényesihatárt átlépné egyesül és folyik Örvényesen keresztül és ömlik a Balatonba.Úgy a vászolyi, mint a pécselyi Sédek hajdanán 80-100 liter/perc vízzel bírtakés az egyesülésük után Örvényesen 200 liter vízhozammal másodpercenkénthajtottak vízimalmokat. E vízmennyiség mindaddig biztosított volt, amíg a helyitörpevízműveket létre nem hozták és a vizet a lakosság ellátására vették igénybe. Aforrások ezután elapadtak és a malmok leálltak. Hajdanán a forrásokból kapottvízmennyiség és a nagy vízesés lehetővé tette, hogy a forrásoktól már 100 méterrevízimalmot üzemeltessenek.A középkorban Vászoly, Pécsely és Örvényes területek egyházi birtokokvoltak. A veszprémi káptalan, püspökség, a tihanyi apátság és a bakonybéli bencésrend urai őrködtek a birtokok felett. Néha azonban vétel, ajándékozás, pereskedéskövetkeztében változtak a birtokok urai.Nem ismerjük pontosan, hogy ki és hol építette az első vízimalmot az említettpatakokra, de mint azt a levéltári forrásokból megtudtam, már Szent István155