Tanulmányok a kézműipar történetéből

Gyulán a törvény kihirdetésekor összegyűlt a város iparossága, hogy állástfoglaljon arról, akar-e ipartestületet. Az első és második ipartársulat tagjai (kevéskivétellel) igennel szavaztak, de a csizmadia társulat mesterei a megalakítás ellenvoksoltak, így ez utóbbiak magas létszáma miatt nem gyűlt össze a 2/3-os többség.A csizmadiák ellenszenve valószínűleg abból fakadt, hogy nem ismerték azintézmény célját, előnyeit, valamint, hogy a társulat vagyonát nem akarták az ipartestületivagyonhoz csatolni. Pedig a törvény 125. §-a biztosítékot jelentett volnaszámukra, kimondva, hogy ,,ha valamely oly szakipartársulat olvad egy általánosipartestületbe, melynek külön célokra rendelt vagyona van, az a testület által azillető külön iparágat űzők céljaira külön kezelendő”.1888-ban szintén felmerült az ipartestület megalakításának kérdése. Az iparosifjúság önképző egyletének házavató ünnepélyén elhangzott érvek azonban –melyek egy hatékony érdekvédelmi szervezet mielőbbi létrehozását kívánják azelőretörő gyáriparral szemben – süket fülekre találtak. 1893-ban Diósy Béla a gyulaikerületi betegsegélyező egylet titkára több iparos felhatalmazásával felhívástintézett a gyulai ipartásulatokhoz. Ebben értekezlet összehívását sürgeti, melyendöntenének a testület alakításáról. A gyűlés összehívását sürgető iparosok feladatuknaktartották a helyi ipar fejlesztését (mivel véleményük szerint ,,Gyula a gyáriparmiatt a megyében a legrosszabb helyzetben van”, valamint a tanonc- és segédügyekrendezését, ipartestületek alakításával és a hatáskörükbe utalt törvényes eszközökfelhasználásával.Az 1893. X. 16-i városházán megtartott gyűlésen a megjelent kis létszámúiparos nem kívánt állást foglalni az ügyben, így a értekezlet érdektelenségbe fulladt.Sal József és több iparos társa kérelmére 1906. április 29-én a városháza nagytermébenSzikes György városi jegyző vezetésével közgyűlést hívtak össze, melynektárgya ismét a testület megalakításának kérdése volt. A gyűlésen a két táborbemutatta aláírási íveit, melyek szerint a testület alakítását pártoló csoport 308 főttudhatott maga mögött, míg az ellenzők listáján 202 név szerepelt.A közgyűlés megvizsgálva és érvénytelenítve a jogtalanul nyilatkozók neveit,kimondta a Gyulai Ipartestület megalakulását, ideiglenes elnökül SteigerwaldFerencet, ideiglenes jegyzőül Gyepes Gergelyt jelölve. 1906. augusztus 11-énazonban a testület szervezését felfüggesztették. Ennek oka az ellenző tábor várositanácshoz benyújtott fellebbezése volt, melyben az aláírások újbóli megvizsgálásátkérték. A tanács életre hívott egy bizottságot (melyben mindkét tábor tagjai képviselvevoltak) és megbízta a felmerült probléma kivizsgálásával. A bizottság határozathozatalaelőtt azonban Sal József és Mayer István – mivel értesülésük szerint azipartestületek megalakítása törvényileg kötelező lesz, a további huzavonák elkerülésevégett – visszavonta a testület megalakítására irányuló kérelmét.1912-ben végre sikerült a Gyulai Ipartestület megalakítása. A Gyulán dolgozó454 képesítéshez kötött és adót fizető iparos közül 376 adta beleegyezését azintézmény felállításához. 1912. november 18-án a városházán összegyűlt a városiparosság és hosszú vita után megalkották a testület alapszabályait. Miután azokat aKereskedelmi Miniszter 93596/1913. VI. A. szám alatt jóváhagyta, az ipartestület1914. január 26-án délután 3 órakor megtartotta alakuló közgyűlését. Itt megvá-248