Tanulmányok a kézműipar történetéből

századtól már írásos adatokkal is igazolható. A források legelőször 1553 februárjábanemlítik a helybeli “Fodina lapidae”-t. Oláh Miklós egri püspök általsajátkezűleg összeállított limitációja szerint, amelyet az uradalmi officiálisoknakkészített, ez olvasható Gyöngyössolymosnál: “Van itt egy kőbánya, ahol a malmokrészére malomköveket vágnak. Extraneusok részére egy-egy malomkő után 40 dénártfizetnek, de a főtisztelendő úr [püspök] jobbágyai csak 20 dénárt. Ez a bevétellegyen az officiálisé. Ha azonban a főtisztelendő úr szükségére kell malomkő, úgysemmit sem kell fizetni érette”. cdxxxvii Az egri püspökség feltehetően nem csupán afenti malomköveket használta már a XVI. században sem. 1558-as urbárium szerinta püspöki birtokhoz tartozó Sajóhidvég vízimalmához Sárospatakról hozták a követ.cdxxxviii Az egri püspök javainak 1577–1579-es összeírásában ez olvasható:“Van itt egy bánya, ahol malomköveket vágnak 2-2 darabért 80 dénárt fizetnek.Évenként alig 2-2 követ tudnak eladni. Valamennyivel többet vágnak, s annyiértadják, amennyiért tudják”. cdxxxix Az egri püspökség gyöngyössolymosi bányájáról1682-ben ezt írták: “Malomkőbánya is vagyon, melynek adója minden bokor kőtül78 dénár, melynek fele a töröké, fele a püspöké”. cdxl A püspöki javak 1696-os öszszeírásábanez olvasható: “Item egy keő bánya, valamennyi köet vágnak, mindeniktőld[énár] 40”. cdxli1723-ban a haszonvételek között megtalálható az összeírásban a fahordásmellett a kőfejtés is. Épület- és malomkövet fejtettek. 1725-ben egy püspöki uradalomhoztartozó építőkőbánya működött, amelyből a kitermelt kövek ára ölenként75 dénár. Malomkövet is készítettek ebből, amelynek 1 darabja 6 frt-ba került. cdxlii1737-ben is működött a malomkőbánya és még egy kőbánya, de az utóbbirólmegjegyezték, hogy a kövek falaknak nem alkalmasak. cdxliii A malomkőfejtővolt a hasznosabb. 1754-ben Fuxreiter Keresztély kőfejtőmester szerződést kötöttaz egri püspökséggel a régi malomkőfejtőnek a püspökség részére való művelésére.cdxlivA malomkőbánya egy 1755-ös térképen is rajta van a solymosi Kis-hegylábánál. cdxlv1763-ban Textori Ferenc gyöngyösi kőfaragó bérbe vette a kőbányátFuxreiter Keresztély gyöngyösi kőfaragóval együtt. cdxlvi 1764. december 5-én aföldesúr Fuxreiter Keresztéllyel egy új malomkőbánya létesítésére kötött szerződést.cdxlvii A malomkőbányát ifj. Fuxreiter Keresztély kőfaragó bérelte 1764-től 1770-ig évi 30 frt-ért. 1778-ban már két bányát (a malomkővágót és egy másikat) árendáltak30-30 frt-ért Fuxreiter Krisztián és Joannes Kramberger. 1780-tól a két helybelikővágót Fuxreiter Keresztély és Tóth Mihály bérelte 50, ill. 30 frt-ért 1785-ig. 1790–95 között a kőbányákat Andreas Hunderberg és Fuxreiter Antal kőfaragók árendálták50, ill. 40 frt-ért. cdxlviii A malomkő ára – darabonként – Egerben1716–1799Év Solymosi kő Geletneki kő Újbányai kő Egyéb malomkő1716 cdxlix - - 22 frt. 95 d.166