Tanulmányok a kézműipar történetéből

vagy az éppen akkor a környéken állomásozó katonaság számára megfelelő legyenaz ellátás. A legkisebb arányban (3,3% – ez 1-1 végzést jelent) ilyen intézkedésekkeltalálkozunk: marha vétel felszabadítása a lakosság számára, beteg barom vágásatilos stb. A korban hasonló témájú végzések készülnek más magyar városokbanis, ott is az árszabások vannak túlnyomó többségben. dcclixMost nézzük részletesen a kolozsvári mészárosokra vonatkozó közgyűlésihatározatokat. Az intézkedések első csoportjának legjelentősebbjei a fejedelem itttartózkodására vagy a hadsereg ellátására vonatkozik. A három rendelkezésből azelső 1601. március 2.-i, mely szerint “elegendő barmot vágjanak a mészárosok,hogy se a városnak, se az udvarnak, se a hadaknak fogyatkozása ne legyen”. dcclx1605-ben Bocskai István bevonulása kapcsán rendeli el a város, hogy a mészárosoknaponta öt marhát, a külső mészárosok naponta kettőt, az oláhok pedig amennyitcsak tudnak vágjanak le, hogy elegendő legyen, sőt ha a vágó állatok elfogytakakár igavonókat is levághatnak. Ennek érdekében a bíró elrendelte a mészárosok éshentesek barmainak összeszámlálását. dcclxi A harmadik utasítás meghozatalára1622. április 18-án került sor, amikor is a város országgyűlés megrendezésére készült.A mészárosok könyörgésére új árszabályozást léptettek életbe az országgyűlésidejére – árat emeltek – nehogy ellátási nehézségek lépjenek fel és mindenkitmegfelelően elláthassanak hússal. dcclxii A sáfárpolgári számadásban található mameg, hogy is látták el itt tartózkodása alatt, az 1622. május 6-án Kolozsvárra érkezőfejedelmet és kíséretét. dcclxiii A céh fontos szerepet játszott ilyenkor, hiszen afejedelem néha évente többször is megfordult kíséretével Kolozsváron, ekkor azellátáshoz szükséges hús előteremtése az ő feladatuk volt.A mészárosokra vonatkozó intézkedések számbelileg túlnyomó hányadát azárszabályozások képezik. Már 1584-ből ismerünk egy nagyon részletes városilimitációt, mely a mészárosok termékeinek nagyon széles skáláját vonultatjafel. dcclxiv A XVII. századi jegyzőkönyvekből sok árszabályozást ismerünk, bár ezeknem olyan részletesek, mint az előbb említett. Az árszabályozások Bethlen Gáborfejedelemsége alatt megsokasodtak. Gyakori az évi többszöri árszabás is. dcclxv Aminem véletlen, és ezt nagyon sok tényező befolyásolhatta, akár természeti, akár gazdaságitermészetűek.Bethlen Gábor uralkodása idején már a fejedelmi gazdaságpolitika is hatott aváros életére. Uralmának kezdetén még alkalmazza a marha és bőr kiviteli tilalmát,amit csak 1615-ben szabadít fel. dcclxvi Arról, hogy ez az intézkedés hogyan érintetteKolozsvárt, íme egy részlet a közgyűlési jegyzőkönyvekből: “Az Meszarosokfelölis tractalvan ö kgmek varosul, a regi modot akarvan ö kgmek tartani: Mivelhogyaz Esztendöknek az reszeiben Pünköstel fogva Szt. Marton napig, az húsnakaz arat mindenszer szallitottak, De latvan azt hogy az Orszag az Baromnak ki viteltaz Orszagbol fel szabaditotta kiböl nem hogy az baromnak olcsosagat, söt inkabnagyobb arat remeljük. Ennek okaert varosul ö kgmek az előbelj mod szerent engediket ket penzen adatni: Ilyen conditiokkal hogy az mint annak elötte egynehanßolei vegezesek mutattjak töserseget egy meszaros is semi szin alat akar holvöt barmotis ne mereszelje laban el adni: kiröl hartyan irot varosi pecseti alat költ315