Tanulmányok a kézműipar történetéből

gét keresve. Az ipari áramellátás megoldására végül a pontot a városi képviselőtestület határozata tette fel, mely Békéscsabáról kívánta kielégíteni az ilyen irányúigényeket. A Gazdasági Főtanács által kezdeményezett kisipari kölcsönök nemjutottak el a gyulai iparossághoz, pedig a testület vezetése több ízben is személyesenközbenjárt az ügyben.Az 1945. évi állapotokra jellemző volt, hogy a helyi üzemek, műhelyekorosz hadi munkára voltak beállítva, a tanoncképző szünetelt, mivel az iskola épületébenkórház működött. 1946 végén megindult a tanoncképzés, ipari továbbképzőtanfolyamok indultak a testület szervezésében. Céljuk, hogy ,,a jövő mesterei azipar és az ipari közigazgatás terén a legszélesebb körű ismeretekkel bírjanak.”1947-ben az iparosok adózását jobban ellenőrizendő az iparosokat pénztárkönyvekvezetésére kötelezték, aminek gyakorlati megvalósításában a testület jogi és szakmaitanácsokkal segített.Ebben az évben a testület az alispán felszólítására összeállította ingó- és ingatlanvagyonaleltárát. 1948-ban a testületben a következő szakosztályok működtek:cipész, asztalos, kovács, műszerész, villanyszerelő, bádogos, szíjgyártó, kőműves,ács, szobafestő, kosárfonó, kárpitos, lakatos, kádár, szabó, sütő, fodrász,vendéglős, hentes. Az eddig szakosztályt nem alkotó iparosok úgynevezett vegyesszakosztályba tömörültek. A vegyes szakosztályt az alábbi iparágak képviselő alkották:cukrász, ,,droguista”, fényképész, béltisztító, fogműves, fűzőkészítő, gumijavító,hangszerkészítő, könyvkötő, kozmetikus, kútfúró, kályhás, kéményseprő,kefekötő, kelmefestő, kötélgyártó, kőfaragó és kövező, késes és köszörűs, molnár,mézeskalácsos, órás, paplanos, fehérnemű készítő, sokszorosító, szűcs, gépi hurkoló,tímár, üveges.1948. április 21-én az I. fokú iparhatóság Balázs Sándor személyében kiküldöttetrendelt, aki április 25-től a testület vezetését kormánybiztosként látta el, ezzelaz ipartestület autonómiája megszűnt. A belügyminiszter 537601/1949. számúrendeletében feloszlatta a Gyula és Vidéke Általános Ipartestületet, felszámolásáraa Pénzintézeti Központot jelölte ki. Október 6-án a felszámoló bizottság leltártkészített a testület ingó- és ingatlan vagyonáról, valamint pénzkészletéről, majdkimondta a testület felszámolásának befejezését.Szociális intézkedésekAz ipartestület a hatósági feladatokon túl szociális funkciókat is betöltött. AzI. és II. világháború alatt a bevonult iparosok családjának megsegítésére hozta létrea Hadbavonult Iparosok Gondozó Bizottságát. A bizottság az itthon maradt mesterekönkéntes egyesülése volt. Célja a kereset nélkül maradt iparoscsaládok nehézanyagi helyzetének javítása pénz, ruha és élelmiszeradományok révén. A fedezeteta segélyakciókra a működő iparműhelyek anyagi hozzájárulása és a testület erre acélra elkülönített alapja igyekezett biztosítani. A gazdasági világválság idején ínségkonyhaműködtetésével segített a megrendelések nélkül maradt iparosokon. Azipartestület nemcsak az iparosság rászoruló rétegének megsegítését tartotta szemelőtt, hanem a város többi rászorulóján is próbált segíteni. Karácsonyi segélyakció-252