Tanulmányok a kézműipar történetéből

onát és a korpát a liszttől szitákban különítik el, de a korpa és a liszt tökéletes elválasztásasoha sem sikerült, ezért a liszt egy kicsit mindig barna maradt.cdlxxxviiMalmok összetétele: gőzmalom 147, műmalom 70, hajómalom 4301, patakmalom9173, szélmalom 475, szárazmalom 7966. – SZTERÉNYI József, 1901. 8.cdlxxxviiiMalmok összetétele: gőzmalom 492, vízimalom 17249, szélmalom 854, szárazmalom6361. – SZTERÉNYI József, 1901. 10.cdlxxxixMalmok összetétele: gőzmalom 910, vízimalom 13520, szélmalom 650, szárazmalom3197. – SZTERÉNYI József, 1901. 10.cdxcMalmok összetétele: gőzmalom 1723, gőz- és vízimalom 120, vízimalom 15417, szélmalom712, szárazmalom 2032. – SZTERÉNYI József, 1901. 10.cdxciRÉMIÁS Tibor, 1989. 133.cdxciicdxciiiHÁLA József, 1993. 487.A francia malomkő gyártásának a lényege, hogy kisebb kőtömbökből állítottákössze a malomkövek őrlő felületét, vagyis a kőnek az őrlőfelülete s a kő nyílása közöttirészét, azaz a kő mellét több darabból készítették. Az őrlőfelület alatti, illetőleg a felettelévő részt több kődarabból állították össze, kötőanyagnak cementet használtak. A kőtestét vaspántokkal fogták össze, míg a külső hengeres részt vasabroncsokkal vették körül,ugyanakkor az őrlőfelülettel ellentétes véglapját a malomkőnek gipsszel öntötték ki.cdxcivMagyarországon 1859-ben a sárospataki botkői bányában, majd 1864-ben a Király-hegyibányában fejtett kvarcitból elkezdték gyártani a francia malomköveket. Ezutánaz 1860-as évek elején Fónyon is létesült hasonló üzem, amelyet néhány év múlvaMiskolcra telepítettek át. További gyártóhelyek nyíltak Rátkán, Szegilongon. Mégis alegkelendőbb francia kövek Sárospatakon készültek. – HÁLA József, 1993. 485–487. –Francia követ készítő, ún. malomkőgyárak létesültek az országban az 1860-as 1870-esévekben másutt is. Budapesten 1865-ben Geittner és Rausch-féle vállalat is foglalkozottfrancia malomkő gyártásával. Készítettek Tokajban – HUNFALVY János, 1874. 110.,és Kapnikbányán, ahol Pannóniai kő néven dobták piacra a követ – FRECSKAY János,1879. IV. 16. –. Idővel a hagyományos malomkövek készítése helyett áttértek Újbányán,Geletneken s Garamszentkereszten is a francia kő gyártására. 1896-an Pápán ésBudapesten is működtek malomkőgyárak. – MATLEKOVITS Sándor, 1898. VII. 31–32. A XX. század elején a Pákozdon termelt kőből Kápolnásnyéken készítettek franciaköveket. – POZDORAY János, 1906. 14.cdxcvTARISZNYÁS Márton, 1982. 126.cdxcvicdxcviicdxcviiicdxcixdSELMECZI KOVÁCS Attila, 1984. 359.SELMECZI KOVÁCS Attila, 1969. 325.NOSZKY Jenő, 1926. 139.KÓS Károly, 1980. 293 .A települések megye szerinti besorolásánál az 1913-as helységnévtár adataira támaszkodtam.diNy. NAGY István, 1986. 205.diiHÁLA József, 1995. 152.diiiMAGDA Pál, 1819. 442; PAP Ferenc, 1943. 50.div MAGDA Pál, 1819. 442; PAP Ferenc, 1943. 50.dvNy. NAGY István, 1986. 205.dviSCHAFARZIK Ferenc, 1904. 41.dviiFÉNYES Elek, 1847. I. 325; PAP Ferenc, 1943. 50.185