Tanulmányok a kézműipar történetéből

lószínűleg közrejátszott az is, hogy egy nagyon koncepciózus városvezetés irányítottaa települést az első évtizedekben.Ennek a várospolitikának egyik eleme lehetett az iparostársadalom kényszerítésea csak ipari tevékenységre, ezáltal rászorítva arra őket, hogy a település éstágabb környezetének ellátóivá váljanak. Az ily módon bekövetkező (,,relatív”)iparfejlődés egyik elemévé vált a település ,,kiugrásának”.JEGYZETEKccliii Balogh István: Nyíregyháza az újratelepítés után. = Tanulmányok Nyíregyházaújabbkori történetéből. (szerk.): Hársfalvi Péter és Mann Miklós: Nyíregyházi Kiskönyvtár11. Nyíregyháza. 1976. 14–17.ccliv Az első magyarországi népszámlálás (1784–1787). (szerk.): Danyi Dezső–Dávid Zoltán.Bp. 1960.cclv Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyháza, 1886.213.1 kötélalj föld = 10 magyar holdcclvi Kujbusné Mecsei Éva: Vázlat az újratelepülő Nyíregyháza előljáróságának társadalomrajzához.= Rendi társadalom-polgári társadalom. (szerk.): Á. Varga László. Hajnal Istvánkör 1995. 85–86.cclviiLukács Ö., 1886. 214.cclviiiSzállásföld: az újratelepítés után a néhány évig szabad foglalás alapján használtföldet a gazdák között szállásföldekre osztották. 1826-ban 6 kötélaljában maximálták azegy gazda kezén lévő föld mennyiségét, ill. kimondták, hogy 1 kötélaljtól tovább a földetosztani nem lehet.cclix Németh Zoltán: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759–1792. =Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 2. Nyíregyháza, 1987.cclx Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML) V. A. 102.40/40 1799.cclxi SZSZBML V/A 102/g 1793.cclxiiSZSZBML V/A 102/h 1792.cclxiiiSZSZBML V. A. 102/h. Adó kivetési lajstrom 1847/48.106