Tanulmányok a kézműipar történetéből

A város fejlődése 1857-ig, a Szolnok-Arad vasútvonal megépítéséig töretlenvolt. E fontos közlekedési útvonal a város vezetőinek aktív tiltakozása ellenére iselkerülte Gyulát, ami gazdasági vezető szerepének lassú elsorvadásához vezetett.Ezt a szerepet lassan a vasút miatt kedvezőbb helyzetbe került Csaba vette át.A gyáripar fejlődése Gyulán 1806 körül kezdődött el, ami igazi konkurenciátnem jelentett a céhek számára, mivel ezek malomipari és szeszgyártással foglalkozóüzemek voltak. De a későbbiekben a kontárok számának növekedésével együttmár komoly versenyhelyzetet teremtettek számukra.A céhek szerkezeti felépítéseA gyulai csizmadia céh céhszabályzatainak ismeretében – melyet Mária Terézia1757. február 21-én megerősített – hű képet kaphatunk a céhek belső életéről.Ez a céhszabályzat 27 artikulusból állt, melyet a megye 1757. április 18-i közgyűlésénhirdetett ki. A céhszervezet felépítése a következő volt:Céhmester: A céh élén a céhmester állt, akit egy évre választottak a tagokközül. Feladata volt a céhet képviselni a hatóságokkal és más céhekkel, valamint avásárlókkal szemben. Ő intézte az inasok felvételét, felügyelt a szabályok betartására,bíráskodott a céh tagjai között felmerülő nézeteltéréseknél. Hatalmát csorbítottaaz 1729. évi 10. tc. alapján hozott helytartótanácsi rendelet, mely előírta acéheknek, hogy a városi tanácsosok közül céhbiztost kell választaniuk. A céhbiztosnélkül a céhgyűléseken dönteni nem lehetett és a határozatok is csak akkor léphettekérvénybe, ha a biztos jóváhagyta azokat.Atyamester: A céhmester választásakor a fiatalabb mesterek közül ún. atyamestertis választottak, akinek feladata a városba érkező legények elosztása volt ahelybeli mesterek között.Bejárómester: A bejárómester, akiből kettőt választottak, volt köteles a tagságota közgyűlésekre összehívni.Szolgálómester: A céhmester munkájának segítésére szolgálómestert is választottak.Nótárius: 1817-től nótáriust (jegyzőt) is alkalmaztak a közgyűlés jegyzőkönyveinekvezetésére és más írásbeli ügyek intézésére.Inasok: Az inasokat a céh előtt szegődtették két hét próbaidő után (egyfennmaradt szerződésből tudjuk) általában 4 esztendőre. Ebben a megállapodásbanlefektették, hogy az inast a gazdája ruházza, szabadulásakor 1 pár csizmát, nadrágot,dolmányt, kalapot kap, valamint a céhtől megkapja a szabadulólevelét, melyért2 forintot tartozik befizetni a céhládába.Mesterlegények: A mesterlegényeket szakmabeli tudásuk növelése céljából 3év vándorlásra kötelezték a céhszabályzatok. A Gyulára érkező legények az atyamesternéljelentkeztek, aki kijelölte számukra azt az iparost, akinél letöltik gyakorlatiidejüket. A legények munkaideje reggel 3 órától este 9 óráig tartott. (1816-bana gyulai csizmadia mestereknél 32 legény dolgozott.)Mesterek: A céhszabályzat szigorúan szabályozta a céhbe való belépés feltételeit.Ezek közül az egyik a katolikus vallás volt, bár a megye többször felszólí-241