Tanulmányok a kézműipar történetéből

c.) ha ezek a források elégtelenek, a fizetendő egyenesadó két százaléka erejéigengedélyezhető tanonciskolai pótadód.) államsegélyA törvény megjelenését követő 3–4 év elteltével valamennyi vidéki városbanmegszervezték az általános irányú tanonciskolákat.Különleges rendeltetésű tanonciskolák is alakultak. 1903-ban megszerveztéka süketnéma tanulók állami iparostanonc iskoláját. Az I. világháború idején nyíltmeg a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonával kapcsolatos különleges tantervűiskola a fővárosban. A vak tanulók számára Budapesten, Szombathelyen, Szegedennyíltak iskolák. dcxcivA pápai iparoktatás kezdeteiPápa városa a kiegyezés előtt a megye második ipari centruma volt. A csapó,a szabó, a molnár, csizmadia és mészáros céhek már a XVII. századtól ismeretesek.A kézművesek száma 1828-ban már 481 volt. dcxcvA kiegyezés után a fejlett kézműipar látványosan visszaesett. A városban1867-ben 600 önálló iparos és kereskedő élt és dolgozott. Tíz évvel később számuk500-ra csökkent. Az 1872. évi VIII. tc. megszüntette a céheket, s ezáltal felbomlottakaz inasok nevelésének bevált keretei is. A tc. ugyanakkor szorgalmazta az iparegyesületek,testületek megalakítását. A mintegy 500 pápai kisiparos 1886-banmegalakította az ipartestületet. dcxcviAz 1890. évi népszámláláskor a város lakossága 14261 fő volt. Az iparbanés kereskedelemben dolgozott 2994 fő, a lakosság mintegy 20%-a. Önálló iparos840, segéd és tanonc 1053 volt. dcxcviiA gazdasági fellendülés a század végén következett be. Az 1900-as évek elejéntöbb ipari üzem létesült: villamosmű, vízmű, dohánygyár, textilgyár. Ekkor aváros népességének 54%-a élt az iparból.Pápa iskolái is jelentősen hozzájárultak a város felemelkedéséhez. A reformátusokhíres iskolája a század elején országos jelentőségűvé emelkedett, a pápaikollégiumot egy sorban említették a debreceni és sárospataki iskolákkal. A reformátuskollégiumban 1861–1864. között jogi akadémia működött. A környék egyetlentanítóképzője 1896-ban nyílt meg állami vezetéssel. A református tanítóképzőés az irgalmasnővérek tanítóképzője pedig 1902-ben jött létre.Az iskolák hatása kettős volt. Pápa egyrészt szellemi központja lett a területnek,melyet ipara révén már magához kötött, másrészt az iskolák jelentős hatássalvoltak a város és környéke kultúrviszonyaira is. Pápán az analfabéták száma 1910-ben a lakosság 10,4%-át tették ki. Az országos 38,3%-hoz viszonyítva ez nagyonkedvező adat. dcxcviiiA pápai rajziskolaAz iparosifjak nevelését és tanítását is felkarolta Pápa városa. Már 1819-bőlszerepel egy Fiszter Jakab-féle rajziskolai alapítvány, amelyet 1845-ben a város,221