Tanulmányok a kézműipar történetéből

közgyűlési határozat foglalkozik a látómesterekkel és feladataikkal. dcclxxvi E szerintaz egyik fontos kötelességük a barmok bélyegzése és ezekről regestum vezetése, ésaz állatok vágása is az ő tudtukkal történhetett meg. Feladataik elmulasztásáért 10forint büntetést is kiróhatott rájuk a város, amely összeg igen jelentős volt, hiszenegy font tehén hús ára 1 és 2,5 pénz között mozgott. A látómesterek választása nemmindig a mészárosok közül történt, mint pl. 1611 júniusában. dcclxxvii Mivel az állatokvágása nem minden esetben a látómesterek tudtával és jelenlétében ment végbe,mint ahogy az egyébként a tanács előírta, azért kellett a figyelmet újra és újrahatározatokkal erre felhívni. Ez a lépés ugyanis döntő fontosságú volt, hiszen avágást követően tudták az illetékesek eldönteni, hogy a hús jó minőségű-e és árulható-ea limitált áron, vagy rosszabb minőségű és olcsóbban kell adni. A város csak1619-ben rendeli el, hogy a városi vezetés által kijelölt “illetékeseknek” és a melléjükkirendelt céhmestereknek fizetést kellene adni, és így nagyobb hatékonysággalvégeznék munkájukat. dcclxxviii Az összeg itt nem szerepel. Az 1621. évi december23-i végzés szerint a mészáros céh két ifjabb céhmestere viselje ezt a tisztet dcclxxixés a két vásárbírával együtt megfelelően lássák el feladatukat.Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a mészárosokra vonatkozó intézkedésekigen szerteágazóak, de azok vannak többségben melyek a céh termékeinekeladási árát szabályozzák. A céh belső életét, szerkezetét nem érintették, a fő célkitűzésaz, hogy a polgárság számára minél kedvezőbb “piaci viszonyokat” teremtsenekés a polgárság ellátását biztosítsák. Végezetül megállapíthatjuk, hogy a kolozsváricéhek privilégiumuknak megfelelően tevékenykedtek a XVII. század első negyedében.Mindezt nemcsak irataik, hanem a városi könyvek is bizonyítják.Másrészt természetesen a város és vezetői csak a békés korszakokban értekrá a város iparosaink és azok testületeinek problémáival foglalkozni. Mind atizenötéves háború kritikus szakaszaiban, mind pedig később Báthori Gábor háborúi– illetve a várost ért támadások – idején nem találunk akár csak a hús árávalfoglalkozó végzéseket sem. Ilyenkor leginkább a céheknek a város védelmébenjátszott szerepe kerül előtérbe. Más esetekben, pedig ha a fejedelem látogat a városba,a végzések célja, hogy az ellátás megfelelő legyen.Egyedülálló a céhek között a mészárosokra vonatkozó határozatok száma,eléri akár a 60-70%-ot is. Ez részben termékeiknek mibenlétének köszönhető ill. aváros vezetése igyekezett a polgárság élelmiszeripari ellátásában kulcsszerepetjátszó céh árszabásaiba beleszólni.A példa kedvéért had álljon itt a számvevők étkezése 1605. decemberéből,ebből egyértelműen kiderül, hogy a hús szerepe mennyire meghatározó volt aXVII. századi kolozsvári konyhában, valószínű, hogy nem csak a felsőbb rétegeknél.A sorszámok egy-egy étkezést jelölnek (ebédet vagy vacsorát). dcclxxx1. tehén hús kaszás lével, törött lével egy kappan, tehén hús pecsenye – borjúmájat mellé,2. egy tál pecsenye (kappan, tehén hús, malac, borjú hús), borjú lába rántvavajban, borjú hús sáfránnyal, tehén hús (+ kappan) rizskásával, tyúk szömörcökkel,gyömbérbe szaggatva egy kappan,317