Tanulmányok a kézműipar történetéből

árendáltak, azoknak mérnök mérte ki az épületek helyét és az építkezéshez segítséget,pl. faltömőket, hogy az előírások szerint történjen minden.Somogy vármegye által elvégeztetett építkezési munkák német és magyar mestereiSomogy vármegye kisgyűlési jegyzőkönyveiben fennmaradt elszámolásokbólkiderül, hogy a vármegye kezelésében lévő épületek javításánál, berendezésénél,ujraépítésénél kik voltak a leginkább foglalkoztatott mesterek. Az is látszik,milyen színvonalúak, állagúak voltak ezek a középületek. 1812, 1813, 1818. év xxviiszámláit vizsgáltam. Megfigyelhető, hogy lehetőleg helybéli, vagy minél közelebblakó szakembert kértek fel. 39 kifizetésből 17 esetben német nevű a mester, 19esetben magyar, 2 név horvát, egyik iparos zsidó lehetett. Német nevű volt a legtöbbaz építkezéseknél foglalkoztatott iparos Marcaliban és Szigetvárott (a szigetváriács, fazekas, két kőműves, a marcali üveges, lakatos, kőműves, asztalos éstéglaégető), Kaposvárott kevesebb a felkért német iparos, így a rézműves, nyerges,két kőműves és a szitás, Istvándiban az asztalos, Karádon a kőműves. Általábanmagyarok voltak a vármegye által dolgoztatott lakatosok, bognárok, de akadt magyara kályhások, gelencsérek között is.A javításra szoruló épületek a következők voltak a barcsi magazin, azugyancsak katonai célokat szolgáló szili, igali, nemeskei istállók. Ú.n. vármegyeházait javítottak Kaposvárott, Tapsonyban, Szomajomban, Istvándiban, Karádon,Igalban, Marcaliban és Mernyén. Fontos feladatok adódtak még a kaposvári kórháználés az u.n. doktori háznál xxviii . Richter János kéményseprőnek évi bért, 156forintot fizettek az összes vármegyei épület kéményeinek rendszeres tisztításáért.Tömésfallal készültek a szili katonaság istállói, a nemeskei vármegye háza, nádazássalfedték Szilban, Marcaliban, Kis- és Nagydobszán, Istvándiban, Pettenden avármegye házait, Kaposvárott a doktor lakását, zsuppal javították az istvándi ésmernyei épületeket. Mindenhova kályhát rakattak a szobákba a kaposvári és marcaligelencsérekkel. Marcaliba az ottani német asztalossal bútorokat is készíttettek 1fogast, 2 széket, 2 asztalt, 3 ágyat, 3 zsalugátert a téli ablakra, 1 abrakos ládát ésmás faeszközöket. Kaposvárott a bőrszékeket kellett javíttatni, az edényeket cineznia vármegye házánál, a gelencsérek ugyanitt a kályharakáson kívül még cserépedényekkellátták el mind a megyeházat, mind az ispotályt.Német iparosok Külső-Somogyban a Kacskovics birtokonSomogy megye táji csoportjai közül Külső-Somogyban maradt fenn a legtöbbnémet nyelvű csoport xxix . Az ide érkező családok magukkal hozták iparosaikatis. A később ismertté vált adatok szerint itt is érvényesült az a szokásjog, hogy egyfiú örökölte a vagyont, a többiekről másként gondoskodtak, többnyire úgy, hogyipart tanultak vagy valamilyen háziiparban gyakorlatot szereztek. A külső-somogyinémetek házainál gyakori volt, hogy a hátsó szoba, Hinterstube vagy a kamra lett aműhely, amelyre egymás mellé két ablakot is tettek, hogy jobban lássanak xxx . Anémet építőiparosok szerepe nemcsak az uradalmak majorjainak korszerűsítésében,17