Tanulmányok a kézműipar történetéből

A hangszerrestaurátor munkaasztala a szobrászpad. Az asztalos gyalupadtólméreteiben különbözik, illetve abban, hogy csak hátsó kocsija van. Padlapja 120 x55 cm. Orsóját a XX. században már fémből készítik, a szorítóknál már említettfinomabb befogási lehetőség és a kényelmes, ritkán szükséges tisztítása miatt. Tulajdonképpencsak zsirzást igényel. A padlap keményebb és szebb lesz, ha elsőhasználat előtt többször átitatjuk lenolajjal. Ezután nedves ruhával is törölhető. Akocsi nyílása mintegy 25 cm. Nagyobb anyagok befogására a padvasak szolgálnak,melyek egyenlő távolságban befurt lyukakba helyezhetők. A padvályuban szerszámokattarthatunk. A 9. képünkön felülnézeti, sematikus rajzát adjuk. A padvasakközé rögzítjük a kidolgozó lapot a kocsiszekrény elé a kisebb megmunkálandótárgyakat, vagy egy sikattyú-szerű befogóban a szőrözendő vonót.A hangszer néha annyira sérült, hogy egyes részeit – néha egész fedelet, kávát,vagy hátlapot – pótolni kell. A nagy szakmai tudást követelő művelethez gyaluksokaságával kezd a javító. Méretében legnagyobb az eresztőgyalu. A talp hoszszatökéletes sík felület létrehozását teszi lehetővé. Ezért elengedhetetlen a hátlapillesztésének megmunkálásához.Nagyológyalut nem, de kettős simítógyalut használ a hangszerész. A forgácstörővelellátott simítógyaluval nagyolja az anyagot. Ezután már a kisebb méretűhangszerészgyalu következik, melynek hossza 12 cm, vagy ennél is kisebb. Apici gyaluk az I. világháborúban, töltényhüvelyből készültek. Mindkettő domborúkéses. E legkisebbeket noisette, vagy Haselnuss (mogyoró) névvel becézi a szakma.Mintegy 200 éves a fából készült gyalu, mely az erfurti Brückner mester féltveőrzött kincse.Ebben a méretben a Stanley és a Darex cég kiváló fémgyalukat készít. Ezeketegyenes és fogazott éllel is használják. A fogazott kést magyar mestereink iskedvelték, mert a létrejött kanellurákban (árkok) a felesleges enyv összegyűlt és afogólap szépen illeszkedett. A gyalukések karbantartása, élesítése komoly szakértelmetigényel.A fűrésznek a faanyag előkészítésében van szerepe. Ezért a hangszerjavítóműhelyében szinte minden fajtának helye és szerepe van. Lomb-fűrészből a szerzőműhelyében több is található, mindegyik más és más fogazatú, más vastagságúszállal befűzve. A keretes-, a rókafark-, a kanyarító-, illesztő-, és lyukfűrész egészítiki a készletet. A fémfűrésznek a kápacsavar megrövidítésénél lehet szerepe.A fejezet befejezéseként bemutatunk egy lyukfűrészt a múlt századból,felhíva a figyelmet a fogantyú míves kidolgozására. (10. kép)Késből alig pár darab szükséges. Hagyományosan a késeket a hangszerészmaga látja el nyéllel. A két darab jávorfából összeillesztett nyelet később a késkopásának megfelelően rövidebbre lehet vágni. Mindig nagy hangsúlyt helyeztek ajóminőségű acél kiválasztására.Bontókésnek, mellyel a hegedű fedelét választják le a káváról, gyakran egyszerűkonyhai kést használnak. A bontókésnél lényeges, hogy a penge életlen legyen.Ékszerűen kell az enyves felületeket maga előtt szétnyitnia. Éles penge belefutnaaz anyagba. Ezen kívül kellék még a cipészeknél használt hajlított bőrvékonyító,az ún. silfelő kés. A vonófonat bőrözésénél használatos. Újabban beváltak a290