Tanulmányok a kézműipar történetéből

szekta nagyobb települései – Pozsonyban és környékén – az itteni falvakban és mezővárosokbanfedezhetők fel. Így Nagylévárdon, Kosolnán, Ószombaton (Szobotist), Nagyszombaton,Holicson, Bazinban, Szentgyörgyön, Jókőn és Modorban. Innen szóródtakszét Liptó, Túróc, Trencsén, Szepes, Zemplén megyék területén. A habánok legfőbbpártfogói a magyar főúri családok, pl. Nyáry, Révay, Illésházy, Nádasdy, Batthyány,Erdődy család. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem különösen kedvelte őket, ezért 1621-ben egy nagyobb csoportjukat Alvincra telepítette szabad iparűzést és adómentességetadományozva nekik. Erdélyben és Észak-Magyarországon is, ahová I. Rákóczi Györgytelepítette őket 1645-ben sárospataki udvarába, katolizálásukig békében fejlődhettek.Mária Terézia erőszakkal katolizálta őket az 1760-as években. – P. BRESTYÁNSZKYIlona, 1976. 126-127.; Művészeti Lexikon, 1981. II. 324-325.dclxiiMűvészeti Lexikon, 1981. II. 325.dclxiiiMűvészettörténeti ABC, 1961. 165.dclxivMűvészeti Lexikon, 1981. II. 324.dclxvKALESNÝ, František., 1981. 195-196.dclxvidclxviiKATONA Imre, 1978. 196-197.A festők ugyanis a holicsi gyárban darabszámra dolgoztak, s ezért minden egyesfestő az általa elkészített tárgyat külön-külön betűvel, talán nevének kezdőbetűjével jelezte.– WARTA Vince, 1905. 599.dclxviiiKATONA Imre, 1978. 68.dclxixdclxxdclxxidclxxiidclxxiiidclxxivP. BRESTYÁNSZKY Ilona, 1976. 131.KATONA Imre, 1978. 245.KATONA Imre, 1978. 94.KATONA Imre, 1978. 104.KATONA Imre 1978. 79.Ezek a következők: WIRKNER István, FEDÁK János, HENSZELMANN Imre,MOLL József, RUMY Péter, PIVIROTTI Oszwald.dclxxvMÉREI Gyula, 1952. 17.dclxxvidclxxviidclxxviiidclxxixdclxxxdclxxxidclxxxiidclxxxiiiCSIFFÁRY Gergely, 1997. 62.CSIFFÁRY Gergely, 1997. 73-74.CSIFFÁRY Gergely, 1997. 74.KATONA Imre, 1978. 122.KATONA Imre, 1978. 216.CSIFFÁRY Gergely, 1997. 40-41.MOLNÁR László, 1967. 252.Általában – a Földváry korszakban – még csak egyetlen számot használtak, amelya korongozó gyárbeli azonosító száma. A Dubravszky korszak termékein már előfordulegy római szám mellett (általában felül) egy másik arab számmal írt beütés nyoma. Például:V. APÁTFALVA 2 változatban. A felső római V. a korongozó azonosító száma,az alsó 2. a festőé lehetett. Állításunk alátámasztására megjegyzem, hogy a kettős (rómaiés arab számjegyek) megtalálhatók az ún. bisquit edényeken is (pl. Nagy Zsigmondés fia korában).dclxxxivKATONA Imre, 1978. 244–260. lapokon közli a hazai porcelán- és kőedénygyárakedényjelzéseit.dclxxxvKATONA Imre, 1978. 128-129. – Katona Imre álláspontja szerint, véleményemszerint tévesen – a számmal ellátott rézpecsételőket az edényfajták jelölésére használták.211