Tanulmányok a kézműipar történetéből

Papp ÁrpádVAJDASÁG NÉPRAJZI ATLASZAAz Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság néprajzi szakosztályából önállóválett Kiss Lajos Néprajzi Társaság hosszútávú tervei között szerepel VajdaságNéprajzi Atlaszának elkészítése. Az eddigi gyakorlattól eltérően néprajzosainkszükös anyagi feltételek mellett, intézményi keret nélkül, de mindenféleképp közösakarattal és koncepcióval lépnek fel a régióban rendhagyónak számító vállalkozással.A vidékünkön ily módon rendhagyónak számító projektum előkészületei az1995-ös évre tehetőek, amikor már mint kutatási terv az elvégzendő feladatok közöttszerepelt. Noha az európai néprajzi atlaszok elkészítésének két nagy hulláma ismár kutatástörténeti adaléknak tekinthető, a címbe foglalt terület napjainkban történőkutatása ha lehet, még több új és érdekes adatot hoz felszinre.A módszertani előzményként kezeltük a lengyel, a jugoszláv, a magyarországiszlovákok népi kultúrájának atlaszát, de közvetlenebbül a Magyar Néprajzi Atlasztés a Magyar Nyelvjárások Atlaszát (a továbbiakban MNA és MNyA). Azutóbbiak kutatópontjai kiterjedtek Vajdaság területére is, de azt – az atlaszok célkitűzésemás lévén – nem teljességében dolgozták fel.Egy regionális atlasz – ilyen lenne Vajdaság Néprajzi Atlasza (a továbbiakbanVNA) – teljesebb és árnyaltabb képet nyújthatna (erre láthattunk remek példátSzolnok Megye Néprajzi Atlaszának eredményeit figyelembe véve).Célunk elsősorban a vajdasági magyarság jelen és közelmúlt állapotánakrögzítése lenne, a mellettük élő nemzetiségekkel kialakított kapcsolatrendszertfigyelembe véve.Az interetnikus kapcsolatok vizsgálatára szokatlan módon nyílik lehetőség.Tekintettel arra, hogy a Jugoszláv Néprajzi Atlasz kutatópontjai értelemszerűenkiterjedtek Vajdaság településeire is, ott karakterisztikusnak tekintett településekenkiválasztott nemzetiségeket kérdeztek végig. Így került sor többek között az alaphálózatban20, a kiegészitő hálózatban további 13 magyarok lakta település felvitelérea Jugoszláv Néprajzi Atlasz esetében. Számunkra azonban az a 11 magyaroklakta település lesz fontos, amelyet majd mind kutatópontot kezelünk, és a márelőbb említett Jugoszláv N. A, mint szerb nemzetiségű kutatópontot kezelt. Ezek atelepülések a kompatibilis kérdések esetében összehasonlításra nyújtanak lehetőséget.A vizsgált időszakok: A vizsgálat elején hangsúlyosnak tekintett időszakokkét szempontot követnek: 1. A közvetlen módszertani előzményként elkönyveltMNA 1910-es és a mondhatni szinkronvizsgálatnak tekinthető MNyA-val történőösszhangba állítása, annak folytatása, 2. A régió fejlődésének három, jól elkülöníthetőszakaszhatára lényeges.Az eredeti célt nem tévesztve szem elől, azzal összhangban:A) 1948-at megelőző szakasz: az államosítás, a gazdasági struktúraváltásmég nem teljes, a demográfiai változás megtörtént (a németek kitelepítése, a gaz-437