Tanulmányok a kézműipar történetéből

Ezt az állításunkat megerősíti a következő adat. 1821-ben a Szepes megyeiHermányban felállított kőedénygyárban az adásvételi szerződéshez mellékelt leltárban3 db “HERMÁN” feliratú rézpecsételőt és 14 db sárgaréz pecsételőt vettekszámba. A számpecsételők a munkások azonosítását szolgálta, ui. 1818-tól a számadáskönyvek14 szakmunkást említenek. dclxxxvVégül is idetartozik és szólnunk kell a fenékbélyegzők, edényjegyek védjegyjellegéről. dclxxxvi A magyarországi kőedénygyáraink termékei között minőségi viszonylatbancsekély volt a különbség, a díszítést, a termékek külső megjelenítésiformáját is erősen korlátozta az anyagösszetétel. Ennek ellenére voltak különbségekaz egyes gyárak termékei közt, nem csupán az anyagösszetétel, hanem a művészimegformálás területén is. Ez a különbség szükségszerűen elvezetett az árumegjelöléssajátos formájához, amelyet éppen az edényjegyek rendszeres használatabizonyít.Az edényjegyek szerepeltetését a vásárlói érdek is megkövetelte, mert ez voltaz a garancia, hogy a már megkedvelt, külső megjelenésében is elkülönülő termékekne legyenek összetéveszthetők. A gyártó érdeke azt diktálta, hogy a tisztességtelenversenyt kiküszöböljék a gyári jegyek használatával.Magyarországon 1869. január 21-én jelent meg az első olyan rendelet, amely amárkavédelmet biztosította. Ez a rendelet előírta egy ún. “központi védjegylajstrom”vezetését. 1875-től 1944-ig közel hét évtizeden kiadták egy Központi Értesítőformájában a lajstromozott márkajegyeket. Ezek közt mindössze a herendi porcelángyár,illetve a pécsi Zsolnay gyárnak a lajstromozott védjegye jelent meg. dclxxxviiSajnos a kőedénygyáraink nem éltek ezzel a lehetőséggel, s nem vetették hivatalosjegyzékbe az általuk használt edényjegyeket. Így ma csak aprólékos munkávallehet a fennmaradt és a különböző gyűjteményben őrzött tárgyak alapján összeállítaniegy-egy keménycserépgyár fenékbélyegeinek az együttesét.A magyarországi finomkerámia-iparban előforduló fenékjegyek, mesterjegyekés gyári védjegyek használatának, s e tanulmányban összefoglalt gyakorlatánakvizuális bizonyítékait 4 táblázatos képben, a közlemény végén találja a TiszteltOlvasó.Érdemes még egy körülményről szólni. P. Brestyánszky Ilona összegyűjtötteaz európai edénygyártó fabrikák és gyárak fenékjegyeit. dclxxxviii Az összesen 3465fenékjegyet tartalmazó gyűjteményben egymás mellett megtalálhatók magyar éskülföldi gyárak jelei, s az edényjegyek tartalmilag és formailag hasonló vonásokatmutatnak. Mivel magyarázható a fenékjegyek tartalmi és formai hasonlósága? Szerintemennek két oka lehet. Az egyik: a habánok finomkerámia-ipari tevékenységeEurópa számos országában kinyomozható, főként az iparág élvonalát képviselőfrancia, német, osztrák, cseh fajansz, keménycserép és porcelán gyártására gyakorolthatásukkal. A másik oka: a finomkerámia-iparban a XVII–XIX. századbantapasztalható a szakképzett munkaerő kontinentális méretekben zajló vándorlásalehet.209