Tanulmányok a kézműipar történetéből

egy 5000 évvel ezelőtt itt élt emberek vadászattal, halászattal, állattenyésztéssel ésföldműveléssel foglalkoztak, s köztük ügyes szerszámkészítő kézművesek, művészihajlamú fazekasok, vállalkozó szellemű utazók is éltek, akik kőszerszámaikzömét távoli vidékekről (pl. a pattintásra alkalmas obszidiánt Zemplénből) szereztékbe, nyilván cserekereskedelem útján.Nagy Morva BirodalomA későbbi korokban csupán a jelentősebb település-központokban, pl.Nyitrán a Nagy Morva birodalom időszakában éltek olyan egyes emberek, akikkizárólag kézműves tevékenységet folytattak.A Magyar Állam megalakulása utánKézműves készítményeket zömmel a falvak lakossága vagy a földesúri udvarokszolga népe állított elő. Ez a termelési mód a fejedelmi, királyi szolgáltatótelepülések rendszerébe illeszkedett, amelyek csupán egy féle árut készítettek, azonosszolgáltatást nyújtottak, s általában erről kapták a nevüket is. Például a fazekasság(szlovákul hrnčiarstvo) művelői Hrnčiarovce = Gerencsér, a kovácsok(szlovákul kováči) telephelye Kováčová = Kovácsfalva, az ácsok (szlovákul tesári)faluja Tesáre = Nyitrateszér, stb. A XIII. század elejétől Nyugat- ésKözépeurópában a kézművesség fokozatosan elvált a földművességtől.Német telepesekA mai Szlovákia területén is nagy változások következtek be, amelyeket főlegaz 1241-42 -ik évi tatárjárás után, IV. Béla magyar király (1235-1270) meghívásáraide költöző német telepesek ösztönöztek. Az uralkodó és a hazai földesuraka német kézműveseknek mindenben kedvükre jártak és azoknak, akik a városokbantelepedtek le, különféle privilégiumokat és előjogokat adtak.CivitasokLassan oly szokás alakult ki, hogy a kézművesek a legnagyobb jogokkal bíróés erős várfalakkal védett városokban, a “civitas“ -okban kaptak elsősorban honosítójogosítványt. A német telepesek által behozott újdonságok a hazai lakosságkörében is terjedni kezdtek.Korai feudalizmusA korai feudalizmus idejének falusi kézművesét, aki a mezőgazdasághoz kötődött,alacsonyabb technológiai szinten művelte a szakmáját és jobbágyi függőségbenélt, felváltotta a személyében szabad városi kézműves, a középosztály tagja,aki a legfejlettebb korabeli, mondható európai eljárásokkal dolgozott és a kézműipartfő foglalkozásaként űzte. A falusi kézművesek szerepe jelentősen csökkent.Az egyes kézműves szakmák a Közép és Nyugat európai szakmákéhoz hasonló újfeladatkört kezdtek betölteni. A kézműipari termelés legkiemelkedőbb és gazdaságilaglegjelentősebb része a német telepesek befolyása alatt állt. Azokba a városokba,amelyeket a német kézművesek alapítottak és ahol letelepedtek, szlovák elemekis beszivárogtak, pl. a körmöcbányai polgárok között (1442-43-ban) Bukový,Jahoda, Benko és más szláv nevek is előfordulnak. A középkorban főként a textilkézműipar – és a szabóság, a bőrfeldolgozó-ipar – és a csizmadia és cipész mesterség,a fafeldolgozó-ipar – és az asztalosság, az élelmiszeripar – és a hentesmészárosés pék mesterség indult fejlődésnek. Az építőipari kézművesség területén264