Tanulmányok a kézműipar történetéből

hagyomány itt is szerepet játszott egy-egy típus kialakulásában. A kötőféknél aművészi formálás igénye, a ló iránti szeretet és a hagyomány az alakító tényezők.A kötőfék különböző megformáltsága elütő technológia mellett volt csaklehetséges. Míg az egyszerűbb zsinór kötőfékeket, a ló pofáját nem törő csomókkalkötötték, addig a debreceni laposan fűzött kötőféket finom hatágú zsinórokbóldeszkaformára fűzték. Ez a szíjat utánzó parádés termék a XVII. században az erősdebreceni kötélgyártó céhben alakult ki. Súlya a száras kötőfék súlyának kétszerese,0,5 kg volt, s a századfordulón a magyar kézműipar e pompás termékét Ausztriában“Ungarische Halfternek” nevezték.A kötőfék volt a vidéki kötélgyártók reprezentatív terméke. A kötélgyártócégér (12. kép) gerebenezett kendercsomót és kötőféket ábrázolt. A kötőfék egyébkéntmindig a legjobb minőségű, kézzel gerebenezett kenderből készült. A 25-30dkg-os száras, zsinórokból kötött kézműipari kötőfékből gyakorlott kötelesek egyóra alatt átlag huszonötöt kötöttek meg (nyári kötőfék), a többi tipus időigényenagyobb volt.Az 1920-as évektől a kézműipari kötőfékek helyébe a Nyugat-Európábanelterjedt gyári kötőfékek mintájára a magyar gyárak hevederekből varrt kötőfékfejekkelis megpróbálkoztak. Ez a kísérlet megbukott a magyar parasztok hagyományhűségén.Mivel nem lett olcsóbb a hagyományosnál, sérülékenyebb volt annál,így a szíjkötőfékeknél sem nem terjedt el jobban, akkor is inkább a luxusigényűlósport területén.Egyéb mezőgazdasági kötélárukAz állattenyésztéssel kapcsolatos kötéláruk között a legnagyobb mennyiségbena szarvasmarhák vezetésére szolgáló marha- és borjúkötél keresett. Alakjára éskivitelére nézve a kettő azonos, a fejrész esztergált vagy faragott facsattal ellátott, aszár 16 dkg, míg a borjúkötélnél 4-6 dkg-mal kevesebb. Mivel nagy feszítésneknincs többnyire kitéve, ezért fonásánál a borítás elfogadható.A szántógyeplőt szántásnál és kiegészítő munkálatainál, boronálásnál, fogasolásnál,hengerlésnél használják. Tulajdonképpen a vonó 1 vagy több (legtöbbszörkét) állat irányítását szolgálja. A 2 beszerelt zablacsattal ellátott, 80 dkg súlyú gerebenezettkenderkötél, amelynek vastagsága (átmérője) 7-8 mm, 12 ágból eresztikössze, hogy kellő szilárdságú legyen. A mezőgazdaság gépesítésekor helyét a traktorralvégzett munkák vették át, bár a kisebb családi gazdaságokban ismét használatrakerültek.Ma már kötélgyártók nem készítik a sokszor reprezentatív megjelenésűnyaklót. Az, ami készül, a szíjgyártó iparosok produktuma. A fejlődést bemutatóképek magukról beszélnek. A nyakló fejlődését a kezdetleges változattól a fejlettformáig kísérhetjük figyelemmel a Néprajzi Lexikonban. ccclxxxiiiSok fiatal fantáziáját mozgatja meg az árkány, ez a 8-14 m hosszú lószőr,majd kenderkötél, amellyel az amerikai tehénpásztorok a western filmekbenügyeskednek és hadakoznak. Pányvás kötél néven szintén ismert volt a Hortobágyon.A hurokvetés előtt kútban bevizezték, hogy merevebb legyen. A szakmai147