Tanulmányok a kézműipar történetéből

Forró KatalinA FILOXÉRAPUSZTÍTÁS HATÁSA VÁC KÉZMŰIPARÁRA,,Leszüreteltünk. És, – Isten a megmondhatója jövőnknek, – nem utolszor tartottunk-eszüretet. Szőleink legnagyobb részét már teljesen elpusztította afilokszera. Azokon a nemrég viruló bortermő hegyeken itt a Naszál lábánál, melyeknéhány évvel ezelőtt szeme fényét, mindenét képezték szőlős gazdáinknak, a pusztulásgyászthozó hatalma ütött tanyát. És ez annál elszomorítóbb, mert a város lakosságamindenekelőtt a szőlőmivelésre támaszkodott. Szőleje volt a honorátiornak,kereskedőnek, iparosnak és gazdának egyaránt. És ezeken kívül a lakosság nagyrésze kizárólag szőlőmivelésből élt.” – jegyezte le ezeket a szomorú sorokat aVáczi Hírlap vezércikkírója a lap 1887. október 23-án megjelenő számában. Afiloxéra clx pusztítása a végső csapást jelentette a város gazdasági életében. A bajokorvoslásának módját kereső városatyák és a gazdasági nehézségeket a mindennapjainkbanmegtapasztaló lelkes lokálpatrióták belátták azt, hogy a megoldás a gazdaságszerkezeti átalakításának szükségességét is jelenti. Előadásomban a szerkezetváltásokait, folyamatát és eredményét vizsgálom, különös tekintettel a szőlőművelésnekés a kézművesiparnak a gazdasági életben betöltött szerepére és a kétágazat kölcsönhatására.A természetföldrajzi adottságok miatt – a napsütötte, lankás hegyek koszorújábankevés a gabonatermesztésre alkalmas terület – már a középkorban a szőlőművelésjellemezte Vác mezőgazdaságát. A városnak sajátosan ellentmondásosjogi helyzete volt: a középkori Vác nem mezőváros, hanem magánföldesúri városnaktekinthető. Földesura a mindenkori váci püspök. A fallal körülvett, emeletesházakból álló városmagja a hazai középkori városokhoz tette hasonlóvá. Belsőközigazgatása szintén több hasonlóságot mutatott a szabad királyi városokéval,mint a mezővárosokkal. Lakói – bár magukat polgároknak tartották – jogilag mégisjobbágyoknak tekintendők. clxi A szőlőbirtok kevésbé volt kötött, mint a szántóföld,nem is számították a jobbágytelki állományhoz, s a járadékok – ha voltak – lerovásaután szabadon adhatták-vehették. clxii Ezért lehetett a szőlőterületek birtoklásaolyan jelentős a váciak számára is.Vácott a török uralmat, majd a Rákóczi szabadságharcot követően tűzvész ésjárványok is pusztították. A hajdan virágzó városnak mindössze 960 lakosa maradt1715-re. clxiii A püspöki székváros újjáépítését és a gazdaság talpraállítását célulkitűző püspök-földesurak különböző kedvezményekkel – ház, ill. házhely és építőanyag,adókedvezmények – igyekeztek idecsalogatni a hazai és főként a külfölditelepeseket. A megművelt területek – párhuzamosan a lakosság számának növekedésével– gyarapodtak, különösen a szőlővel beültetett területek nagysága nőttugrásszerűen. clxiv Ennek oka lehetett az is, hogy ,, ... kiki a mívelőket nélkülöző,illetőleg elhagyott szőlőkből annyit foglalhat el, amennyit csak akar. Egyéb iránttermő szőlőket készpénzben is sokat lehet venni és pedig könnyen ... ” clxvPest–Pilis–Solt vármegye 1728. évi regnicolaris összeírásában clxvi a városszőlőtermesztéséről megjegyzik: ,,Szőlőskertjük a hegyek és dombok oldalán fek-57