Tanulmányok a kézműipar történetéből

ccclxxiiiGyőriványi Sándor László: A kötélgyártó ipar Bp., 1951. Magyar KötélgyártóIparosok Munkaközössége 16. és köv. lapok.ccclxxivDomonkos Ottó-Kiss Mária-Nagybákay Péter: A magyarországi árszabások forrásanyagánakkatasztere 1463-1848. I-II. k. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság. Bp.1986. II. k. 165-166.ccclxxvA Liptóvári Magyar Királyi Országos Fegyintézetben a XIX. század kezdetétőlmanufaktúra működött. Árjegyzékük a 70-es évektől mutatja gazdag választékukat azegyes árufajtákból. (A kötélkészítés hagyományos börtönipar napjainkban is!)ccclxxviMagyar Néprajzi Lexikon. Bp. 1979. II. k. 452. old. ábrával: Kancahám.ccclxxviiMichnay Endre-Lichner Pál: Buda város törvénykönyve, Ofner Stadtrecht von1241 bis 1421. közli: "Dy sayler sullen dy zugstreng und ander sayl von guetem wolgearbeiten hannf und nicht werck machen und aus perayten oder sy verliesen dyunrechten streng oder sayl und der zu dem richter dy puess."ccclxxviiiKiemelés és szabad fordítás latin nyelvből tőlem származik, s az 1486. évi kolozsváricéhszabály alapján készült. Jakab Elek: Oklevéltár Kolozsvár történetéhez. Buda1888. I. k. 270. old.ccclxxixA textilipar más területein, ahol a szilárdsági követelmény nem jelentős, pl. egyespaszományok, díszzsinórok, plattinozott harisnyák esetében van létjogosultsága a borításnak.A kötéláruk esetében nincs. Ám, hogy mennyire elterjedt volt, bizonyítja az aXVI. századi német versike, amelyet Rudolf Wissel közöl a Das allen Handwerks Rechtund Gewohnheit. Berlin, 1929. 446. lapján, benne a kötélgyártó céhek védőszentjéreSzt. Posthumusra utalva. Fordításunkban:ccclxxxA tolvaj nincs a kötelessel barátságbaMert az ő munkája kerül a nyakára,Mint Judás Iskariotnak! De szedte-vedte,Az Isten is haragszik néha a kötelesre,Ha silány kenderből rossz istrángot csinál,S emiatt sok paraszt és fuvaros kiált:Csúf káromlásokat, ezer átkot.Azt hisszük Posthumus nem kócból gyártott,Hanem jó szöszből, jó kötelet:Így érdemlette a szent melléknevet!Baranyai János: Abaúj vármegye monográfiája I. k. 89. lapján az 1812. évi felvidékivármegyék közös limitációja.ccclxxxiSoltész Gyula: Az 1494 és 1495. évi királyi számadások művelődés-történeti vonatkozásai.Bp. 1905. 41. Doktori értekezés.ccclxxxiiDanninger József Pozsony szabad királyi város 1526/27. évi számadáskönyve. Bp.1907. 170.ccclxxxiiiMagyar Néprajzi Lexikon. Bp. 1981. IV. kötet. 48.Magyar Néprajzi Lexikon. Bp. 1981. I. kötet. 128.Magyar Néprajzi Lexikon. Bp. 1981. I. kötet. 242.; Magyar Néprajzi Lexikon. Bp.1981. IV. kötet. 76.ccclxxxivccclxxxv149