A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

nem jelenthet problémát. A következő eset történt. A fényképen az látszott, hogy az
egyik ló orra pár mm-rel előrébb van, mint a másiké. Ellenben ez a lónak egy nyálcsíkja
miatt mégis előbb érte el a célt. Az ilyen esetek eldöntéséhez előzetes megállapodásokra
van szükség, ami viszont személyes vélemények összehangolását igényli.
4.3. Tudománytörténeti példák
A mozgással kapcsolatos elképzelések változásának főbb állomásai különösen
érdekesek filozófiai, ismeretelméleti szempontból. öt kardinális, még az ókorban
megfogalmazódott állításon, dogmán kellett túljutni a “tudomány hőseinek”, hogy
megalkossák számunkra a fizika alapjait (Koestler 1959/1996; Abonyi 1997).
1. A világ két szférára való felosztása, égire és földire.
2. A geocentrikus felfogás.
3. A mozgás leírása az egyenletes sebességű körmozgások dogmájára épül.
4. A tudomány nem kapcsolódott össze a matematikával.
5. Dinamikai szempontból a testek természetes állapota a nyugalom.
Az 5 dogma megdöntése a következő személyekhez fűződik:
1. Égen és földön egy fizika van. Galilei és Newton
2. Napközéppontú világrendszer. Kopernikusz
3. A bolygók ellipszis pályákon mozognak. Kepler
4. A matematika a természet nyelve. Galilei
5. Dinamikai szempontból nem a nyugalom, hanem a mozgás a természetes állapot.
Galilei
Egy adott korban a tudósok látásmódját erősen befolyásolja az adott korszak
uralkodó ideológiája, amelytől nagyon nehezen tudnak csak megszabadulni. Erre kiváló
példa az egyenletes körmozgáshoz való ragaszkodás. Platon teremti meg az egyenletes
körmozgás nimbuszát, melynek abszolutizálását Arisztotelész emeli "dogmává". Hosszú
évekkel később Ptolemaiosz egyenletes körmozgásokból próbálja összerakni a bolygók
pályáját, a tapasztalatok körmozgással nem magyarázható voltát az elmélet
finomításával igyekszik kezelni. Évszázadok múlva Kopernikusz is, amikor a bolygók
Nap körüli mozgását igyekszik leírni, szintén egyenletes körmozgások eredőjével
számol. (Simonyi 1978) Aki hosszú évekig tartó szellemi erőfeszítések árán
megszabadul a köröktől, az Kepler, a Mars pályájának vizsgálatakor. A következőkben
ezt a példát elemezzük kicsit részletesebben.
A Kepler törvények felismerése
A Mars bolygó pályájának alakját sokan próbálták már Johannes Kepler előtt is
leírni. Tycho Brahe rendszeresen figyelte a bolygót, komoly adatállományt hozott létre,
mely később Kepler rendelkezésére állt. Kepler három újítást vezetett be vizsgálatai
kezdetén:
1. Az egész rendszer középpontjának a Napba való áthelyezése, vagyis az abban az
időben létező világmodellek közül a kopernikuszi modellt fogadta el. A mérési
adatokat ebben az elméleti keretben értelmezte, illetve ebben tette fel kérdéseit.
108