A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Nem kevésbé fontos, hogy mivel a fizikai ismeretek szinte kizárólag társadalmi
helyzetekbe ágyazottan képezik valós konfliktusok magját, az eredményes tanítás
érdekében a hagyományok szerint más műveltségi területek körébe vont ismereteket is
mozgósítani kell a tanítási órákon. A korábban használt terminológiával kifejezve ez azt
jelenti, hogy a tanulási környezet kérdését az eddiginél is jóval komplexebben kell
kezelni, hiszen a gyermeket érő hatások összessége formálja az alakuló gondolkodási
rendszereket.
Noha a hazánkban széles körben elterjedt fizikatantervek általában nem
foglalkoznak a konfliktusok elemzésével, van egy olyan tantervi típus, amelyben ez a
tanulási szituáció gyakori. Az STS (Science – Technology - Society) típusú
tantervekben gyakran központi szerepet játszik egy-egy konfliktus elemzése, és a hozzá
kapcsolódó megoldás-keresési folyamat. E tantervekben központi kérdés a tudományok
és a társadalom viszonya, így azokba szervesen illeszkednek az ilyen típusú feladatok.
8.2.5. A kockázat értékelése és vállalása
Könnyű előre jelezni, hogy a mai iskolákba olyan gyerekek járnak, akik felnőttként
teljesen más környezetben élnek, dolgoznak majd, mint amilyenben ma iskolába járnak.
Hogyan készíthet fel az iskola egy olyan helyzetre, amely ma még nem is létezik? A
kockázatelemzéssel (Marx 1996) itt nem foglalkozunk részletesen, de a fizikatanítás
szempontjából fontos, hogy olyan ismereteket nyújtson a mai diákok számára, amelyek
felhasználásával felnőttként boldogulnak majd egyszerűbb és összetettebb döntési
folyamatokban. Nevezetesen fel kell készítenünk diákjainkat arra, hogy képesek
legyenek a legkülönbözőbb döntéseikkel együtt járó kockázatok felismerésére és
elemzésére. Csak akkor tudnak majd felnőttként megfelelő döntéseket hozni, ha
diákkorukban megtanulták, hogy minden döntésnek van kockázata. Kockázattal jár a
közlekedés, de a kockázat csökkenthető, ha megfelelő járművet és útvonalat választok,
kockázatot jelent a háztartási vegyszerek alkalmazása, de megfelelő használat esetén a
kockázat kisebb lehet. Otthon és a munkahelyünkön elektromos árammal működő
eszközök szolgálnak és veszélyeztetnek bennünket. Hogyan válasszunk közülük
vásárláskor, hogyan használjuk eszközeinket annak érdekében, hogy minél kisebb
kockázat mellett, minél jobban szolgáljanak bennünket? Hogyan értékeljük azokat az
információkat, amelyeket állampolgárként, az előttünk álló döntéshez kapunk? Hogyan
kérdezzünk, hogy megfelelően felmérhessük a döntéseinkkel együtt járó kockázatot? Az
iskola, és így a fizika tanítása sem teheti meg, hogy ezekre a helyzetekre nem készíti fel
a diákokat.
A fent vázolt tudáskép kialakításának a fizika tanítására nézve fontos
következményei vannak. Tudomásul kell venni, hogy a kockázat kérdése és elemzése a
hagyományos fizika programokban nem központi kérdés. Nem is lehet az, hiszen
kockázat csak a valós életből származó probléma megoldása során van, s mivel a
probléma a hétköznapi életből származik, nem oldható meg pusztán fizikai ismeretek
alkalmazásával. Fontos tehát, hogy megteremtődjön az a tanulási környezet, amelyben a
különböző műveltségi területek körébe tartozó ismeretek rendszerszerűen
találkozhatnak. Ehhez olyan feladatokat kell keresni, amelyek megoldása során a diákok
megtanulják a döntésekkel járó kockázat feltárását, elemzését, és értékelését.
204