A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

A Tanácsköztársaság idején működő középiskolai Fizikai Albizottság, az akkor 5 éves
középiskolában, az I. és a II. osztályban heti 2 órában, a III., a IV. és az V. osztályban pedig
heti 4 órában javasolta a fizika tanítását. Az előadások mellett „egy frontban dolgozó”
tanulói kísérleteket és laboratóriumi gyakorlatokat javasolt. Úgy tervezték, hogy az I. és II.
évben elő kell készíteni a fizikát, a III. és IV. évben tárgyalják a fizika rendszeres anyagát,
és végül az V. évben az ismert matematikai eszközök birtokában - differenciálás és
integrálás - lehet kiegészítő, elmélyítő és rendszerező ismereteket adni.
A két világháború között a gimnázium és a reálgimnázium III. osztályában heti 2 óra, a
reáliskolában heti 3 óra, a VII. és VIII. osztályban, mindhárom iskolatípusban heti 4 órában
tanítottak fizikát. Jelentősebb tankönyvek a korból Mikola Sándornak (1871-1945) az 1926-
ban írt könyve: Fizika a gimnáziumok és a lánygimnáziumok számára és Öveges Józsefnek
az 1941-ben és 1945-ben írt gimnáziumi tankönyvei. Öveges Józsefről az általános iskolai
fizikaoktatás kapcsán még részletesen írunk.
Az 1950. évi tanterv és annak módosítása a II. , III. és IV. osztályban reáltagozaton 2, 5,
5 (illetve 2, 4, 5), a humán tagozaton 2, 4, 4 (illetve 2, 3, 3) órában szabályozta a fizika
tanítását.
Az 1954-ben Bor Pál és Bodó Zalán vezetésével a gimnáziumok IV. osztálya számára
írt tankönyv már tartalmazza az új tudományos eredményeket is. A magfizika elemei, a
radioaktív sugárzások, a maghasadás folyamata és ezek alkalmazásai is szerepelnek a
könyvben.
Az 1960-as évek végén jelentek meg a tagozatos osztályok tanítása során jól
használható gimnáziumi fizikatankönyvek. Ezeket Jánossy Lajos akadémikus vezetésével,
Holics László, Párkányi László fizikatanárok írták.
A 70-es években a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával kísérletek történtek
az integrált természettudományi tantárgyak tanításának a bevezetésére. A kísérlet során
kialakított tantárgyak azonban a magyar oktatásban nem terjedtek el. A kísérlet eredményeit
később felhasználták az 1980-ban megjelent új fizika tankönyvsorozat készítése során.
A tankönyvek alkalmazása megosztotta a fizikatanár társadalmat. A tankönyvek
szemléletét, nehéz taníthatóságát és tanulhatóságát számos fizikatanár és fizika oktatási
szakemeber kritizálta. Vermes Miklós (1905-1990), az ország egyik legelismertebb
fizikatanára vállalkozott egy új tankönyvsorozat elkészítésére. Ez a kísérlet sem aratott
osztatlan sikert. Előnye volt a tankönyveknek a sok jó kísérleti leírás és gyakorlati
alkalmazás bemutatása.
Veremes Miklós az Evangélikus Gimnáziumban Mikola Sándor mellett kezdte el a
fizikatanítást. 1950-ben került Csepelre, a Jedlik Ányos Gimnáziumba, ahol haláláig
tanított. A középiskolai és az Eötvös fizikaversenyek szervezője volt. Sok szép feladatot
készített nemcsak ezekre a versenyekre, hanem a Középiskolai Matematikai Lapok fizika
rovatának számára is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem gyakorlóiskoláinak fizikatanárai, Kovács István
tanszékvezető vezetésével írtak egy sorozatot Fizika és számítástechnika címmel. A három
tankönyv (az I. osztályban több iskolában, a hivatalos tantervvel ellentétben, nem tanítottak
fizikát) számítástechnikai programokkal is segítette a fizika tanítását.
1985-től, s különösen az 1989-ben megkezdődőtt rendszerváltozás után lehetőség nyílt
alternatív fizikatantervek és tankönyvek készítésére. Azóta nagyon sok, igen különböző
48