A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

5. A FIZIKATANÍTÁS KONSTRUKTIVISTA
ALAPJAI
NAHALKA ISTVÁN
5.1. A konstruktivista pedagógia kialakulása
Könyvünk fizikai szakmódszertan paradigmákat tárgyaló fejezetében már
bemutattuk, hogyan formálódtak évszázadokon, sőt évezredeken keresztül azok a
tanulásfelfogások, amelyek a mindenkori gyermekek nevelése során érvényesültek.
Bemutattuk az ismeretátadás, a szemléltetés és a cselekvés pedagógiáját, valamint
elkezdtük a konstruktivista szemlélet felvázolását. Láttuk, hogy a tanulásról alkotott
elképzelések lényegesen különböztek egymástól abban, hogy mit tartottak a tanulás
forrásának, hogy milyen közvetítő mechanizmusokat, és közegeket képzeltek el, hogy
minek a változását tekintették tanulásnak, s hogy mindezt milyen ismeretelméleti
(episztemológiai) alapokra építették. A különbségek leírásának éppen ez utóbbi a
leglényegesebb szempontja, napjainkban, a konstruktivista tanulásszemlélet
formálásával éljük át a legnagyobb váltást, s ez az ismeretelméleti alapok gyökeres
megváltoztatását jelenti.
A három megelőző (de a gyakorlatban s részben a kutatásokban is, még ma is
jelentős hatást kifejtő) szemléletmód egyaránt objektivista felfogás: a tudás forrását a
szubjektumon, vagyis a megismerő emberen kívülre helyezi, valamilyen közvetítő
folyamatot feltételez, illetve a tudást objektív jelleggel ruházza fel, vagyis úgy képzeli,
hogy a valóságról szerzett ismeret valamilyen értelemben hű tükörképe annak. A
konstruktivista tanulásszemlélet ezzel szemben a tudás keletkezését belső konstrukciós
folyamatnak tartja, az empíriát, a külvilággal való kapcsolatot valódi kölcsönhatásként
képzeli el, amelyben a tanulás nem egyszerű bevetítődés, tükrözés, hanem önálló
alkotás, eredménye a szubjektív világkép, s nem valamifajta objektívnek tekintett
ismeret.
Ez tehát a talán legújabbnak tekinthető, e fejezetben részletesebben is bemutatandó
konstruktivista pedagógia ismeretelméleti alapja. A bevezetésben részletesebben is
bemutattuk ezt az episztemológiai (ismeretelméleti) kiindulópontot, itt most rátérhetünk
a pedagógiai alkalmazás fizika szakmódszertant legközelebbről érintő kifejtésére.
A konstruktivista gondolkodásmód atyja Jean Piaget, a svájci pszichológus, aki
magát szívesebben nevezte episztemológusnak. A 20. században mintegy 60 éven
keresztül (a 20-as évektől egészen 1980-ban bekövetkezett haláláig) rendkívül intenzív
kutatói tevékenységet folytató tudós, a század egyik szellemóriása teremtette meg azt az
elméleti bázist, amelyre aztán a modern konstruktivizmus felépülhetett. Az emberi
119