A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Ezek az egyetemek lettek a szellemi élet központjai. Igaz, hogy már Egyiptomban és
Mezopotámiában is működtek államilag fenntartott iskolák, de ezekben nem folyt pezsgő
szellemi élet. Az athéni iskolák már igazi szellemi központok voltak.
A nyugat-európai egyetemek közvetlen elődeinek az arab mecsetek mellett működő
iskolákból kinövő oktatási intézmények tekinthetők. Nemcsak az iskolák és az egyetemek
származnak az arab világból, hanem a görög tudomány is az arabok közvetítésével került
Európába. Az arabok már a IX. század közepén megismerkedtek a görög tudományos
hagyatékkal. Az arabokat a görög kulturális kincsek közül csak a tudományra vonatkozó
részek érdekelték. Amikor 641-ben Omar kalifa elfoglalta Alexandriát, akkor a könyvtárat
elégették. Az arabok a görög művekkel először szír fordításban ismerkedtek meg. Volt még
egy közvetlen kapcsolat is. Amikor Justinianus bezáratta az Athéni filozófiai iskolát, akkor
a filozófusok egy része Jundishapurba ment. Az arabok már perzsa-görög tudományos
centrumot találtak. Az arabok elfoglalták Szicíliát, majd Spanyolországot. Itt működtek a
híres arab egyetemek. Az egyetemek nagyon hasonlítottak a mai egyetemekre. A tanítás
előadásokból és szemináriumokból állt. A szemináriumokon az önálló gondolkodást és a
vitakészség kifejlesztését tanulták. A vizsgához tartozott az is, hogy a jelölt váltott
ellenfelekkel vitatkozott reggel 6 órától este 6 óráig, egy óra ebédszünettel. 4-5 év alatt
nyerte el a hallgató a baccalaureatus címet, majd újabb 3-4 év után szerezhette meg a
magister fokozatot. Az alábbi tárgyakat tanulták: grammatika, retorika, logika. A logika
Arisztotelész Organonját jelentette.
A magasabb tanulmányok négy tantárgya: aritmetika, geometria, asztronómia és a zene.
Szerepeltek választható tárgyak is ilyen volt például Arisztotelész Fizikája. Eljutottunk tehát
az első olyan esethez, amikor valahol fizikát tanítottak. Az oktatás szemléltetés nélküli,
szóbeli előadásokból és felolvasásokból állt. Az előadók az egyes megállapításokat sokszor
versben fogalmazva mondták el. E dogmatikus fizikatanításnak, miután nem tartalmazta a
törvények, az összefüggések kísérleti alátámasztását, számos megállapítása - mint
tapasztalat felett álló arisztotelészi tan, dogma - ellenőrzés nélkül ment át egyik
nemzedékről a másikra. Zemplén Jolán jegyzi meg a hazai fizikatanításról, hogy 1750 után
már nem igen találkozunk az arisztotelészi fizikával (M. Zemplén, 1964).
Mikes Kelemen leveleiben (1725) találó kritikai bírálatot mond az oktatásról: „Mit
tanult a diák annyi esztendeig? Csak a diáknyelvet és egyebet nem tanulván, azok hasznát
nem sokat veszi és a gazdaságban olyan tudatlan, mint mások. És a physikából annyit sem
tud, mint a kovácsa, nem tudván annak is okát, hogy miért hinti meg vízzel annyiszor égő
szenit.” A fizikatanítás ilyen módszerével még a tanuló diákok sem voltak megelégedve.
2.2. A kísérleti fizika tanítása
Galilei és Newton munkássága megteremti a fizikát, mint önálló tudományt. Galilei
méltán érdemli meg azt a kitüntető megállapítást, hogy ő az első kísérleti fizikus, a kísérleti
fizika megalapítója. Bár a tudománytörténészek véleménye megoszlik arról, hogy valóban
elvégezte-e azt a kísérletet, amelyben a pisai ferde toronyból leejtett két különböző súlyú
testet, de a lejtőn való mozgás pontos leírásával, és kísérleteivel ő mért nagy csapást az
arisztotelészi fizikára. Galileit tartjuk az első nagy kísérleti fizikusnak, bár már előtte is
voltak kísérletezők. A kr. u. második században élt Claudiusz Ptolemaiosz, akinek a
nevéhez fűződik a geocentrikus elmélet kifejlesztése, a fénytörés törvényszerűségeinek
39