A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

ezt a vélekedést, de a pedagógiai kísérletekben általában nem csak egyszerű,
ugyanolyan kontextusban való ismétlés zajlik, hanem részben, kisebb-nagyobb
mértékben a kontextus is változik. Ezért lehetséges, hogy a tanulási folyamat egy másik
komponense játssza a főszerepet, ez a többoldalú megközelítés.
Vagyis hatékonyabb tanulást tesznek lehetővé az olyan ismétlések, illetve az olyan
feladatmegoldások, amelyekben ugyan ugyanazt az algoritmust kell használni, de
nagyon különböző szituációkban. Ha a feladatmegoldásokat így szervezzük, s nem csak
egy kaptafára készült feladatszövegek léteznek, akkor a tanulás hatékonyabb lehet a
többféle megközelítés elvének érvényesítésével. A tanuló többféle kapcsolatot tud
kialakítani a már meglévő tudása és az új ismeret között, gazdagabbak, erősebbek
lehetnek ezek a kapcsolatok, így egy konstruktivista meggondolás szerint a tudás
mélyebb lehet. A célunk nem az, hogy az iskolás feladatok szövegének kontextusában
tudják a gyerekek alkalmazni a tudást, hanem változatos körülmények között.
Külön kell szólnunk a „kis fizikusok” igényeiről. Kétségtelen, hogy a mai
iskolarendszerben nekik jó feladatmegoldó rutinra van szükségük elsősorban (ugyan
nem jó, hogy így van, de most tekintsük adottnak ezt a helyzetet). Azt a hipotézist
fogalmazzuk meg, hogy még ebben az esetben is az a hasznosabb, ha nem lélektelen és
végtelen feladatmegoldásra késztetjük ezeket a gyerekeket, hanem velük is nyitunk a
komplexebb problémamegoldások irányában. Az a hipotézisünk, hogy komplex
problémák megoldásával is el lehet jutni a rutinos feladatmegoldó szintre. Hipotézisünk
azon alapul, hogy a komplexebb problémák megoldása során a fizikából továbbtanulni
szándékozók könnyebben képesek kiépíteni azokat a fogalmi rendszereket, amelyek a
komplex problémák megoldásához kellenek, s akkor a feladatmegoldások tudásbeli
háttere is megfelelően és gyorsan formálódhat. Véleményünk szerint a mai gyakorlatban
- amelyben nem a fizikai kérdések kvalitatív elemzésé a fő szerep - a gyerekek kínnal,
keservvel sajátítják el a tudáshátteret, de mivel nagyon sokat foglalkozunk velük, s
„óhatatlanul” előkerülnek a kvalitatív megfontolások is (de nem szervezetten), ezért
valójában kiépül ezekben a gyerekekben egy erős fogalmi háttér, a fizika viszonylag jó
megértése. De milyen áron és milyen színvonalon!
Hipotézisünk azt is magába foglalja, hogy ha a fizikából továbbtanulókkal is a
fogalmi rendszer minél következetesebb kiépítésén munkálkodnánk, komplex
problémák megoldására tennénk őket alkalmassá, akkor a tudásuk a mai szintet is
meghaladhatná. Véleményünk szerint a feladatmegoldásra való erős koncentrálás
hátráltatja a fizika valódi elsajátítását.
Végül megjegyezzük, hogy könyvünk más fejezeteiben bőven talál az olvasó
példákat az e fejezetben favorizált, „valódi” problémamegoldásokra.
Feladatok
1. Keressen egy fizika feladatgyűjteményben olyan feladatokat, amelyek alkalmasak a
komplexebb problémamegoldás tanítására!
2. Jelölje ki a fizika egy Ön által kedvelt, ismertebb területét, s fogalmazzon meg
minél több kvalitatív meggondolásokat igénylő problémát ezen a területen!
3. Gyűjtsön példákat olyan fizikai problémákra, amelyeknek nincs egyértelmű
eredményük!
196