A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Volta-féle elektrofor
Az elektrofor kezelése
A 19. század nagy kísérletezője a győri líceumban 1824-től 1831-ig tanító Jedlik
Ányos, aki fennmaradt kéziratai szerint 292 tanári kísérletet mutatott be. Az 1620-ban
letelepedett jezsuita rend Győrben rendházat alapított, iskolát és könyvtárat hozott létre. Ez
az ország egyik első barokk épülete. A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után, 1802-ben a
bencések kapták meg a rendházat és az iskolát. Az itteni tanárok zöme tevékeny alakítója is
volt saját tudományterületének, csak néhány név: Czuczor Gergely, Rónay Jácint, Romer
Flóris, Bierbauer Lipót, Ferenczy Viktor, Vaszary Kolos és Radó Polikárp.
Valamennyiük közül kiemelkedik Jedlik István (1800-1895). A Komárom megyei
Szimnőn született. A gimnáziumot Nagyszombatban és Pozsonyban végezte el. 1817-ben
lép be a bencés rendbe, akkor kapja az Ányos nevet. Ő fedezi fel a szódavíz készítésének a
módját 1828-ban. 1831-ben Pozsonyba kerül az Akadémiára. 1840-től lesz Pesten, a mai
Eötvös Loránd Tudományegyetem elődje, Kísérleti Fizika tanszékének vezetője. 1845-től
már magyar nyelven folyik az oktatás, így Czuczor Gergely és Toldy Ferenc kérésére sok
magyar műszaki szót alkot, pl.: merőleges, tehetetlenségi nyomaték, eredő erő, dugattyú,
hullámtalálkozás. 1850-ben jelenik meg a “Természettan elemei” című könyv. 1861-ben
fedezi fel a dinamó elvét (ez a leghíresebb találmánya), 1863-ban olyan optikai rácsot
készített, aminek 1 mm-ére 2093 vonal volt rajzolva. Ma sincs ennél nagyobb felbontó
képességű rács. Az 1873-as bécsi világkiállításon csöves villámfeszítőjével 1m-es
villámokat tudott létrehozni. 1878-ban kérte nyugdíjazását, utóda Eötvös Loránd lett. Jedlik
Ányos visszakerült Győrbe, ahol folytatta a tanítást és a tudományos kutatást. Jedlik
munkája előtt tisztelegve a Jedlik Ányos Társaság és a mai nevén Czuczor Gergely Bencés
Gimnázium az iskola épületében 1994-ben Jedlik Ányos állandó kiállítást hozott létre. A
világszínvonalú kiállítást minden fizikatanárnak kötelessége megtekinteni. Jedlik bútorai és
eszközei mellett az általa használt kísérleti eszközök úgy vannak kiállítva, hogy azok
működnek is.
A szabadságharc bukása után az osztrák tanügyi kódex (1848. Organisations Entwurf)
alapján folyt hazánkban is a fizika tanítása. Az algimnáziumban a III. osztály második
félévében és a IV. osztály mindkét félévében heti 3 órában, a főgimnáziumban a II. és a III.
évben ugyancsak heti 3 órában tanítottak fizikát.
1846-ban a mai Magyarország területén egyetem Pesten, önálló főiskola Egerben,
Pécsett, Szombathelyen, Győrben és Vácott volt. Gimnáziummal együttműködő főiskola a
következő városokban volt: Debrecen, Komárom, Kecskemét, Miskolc, Sopron, Sárospatak,
Szarvas és Szeged. Középiskola (nagygimnázium, kisgimnázium és szakiskola) 73
működött.
1851-ben rendeleti úton bevezették az érettségi vizsgát. A megjelent fizika könyvek
már magyar nyelven íródtak. Ritkaság volt, hogy külföldi tankönyvet fordítsanak magyarra.
A fordítások közül kiemelkedik az 1895-ben a Mathematikai és Physikai Társulat
ajánlására, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat által kiadott, nagyon szép
kivitelű, bőrkötésű tankönyv. Címe: A fizika elemei. A két kötetes könyv 847 db ábrát
tartalmaz, közülük 3 színes, és a könyv 1470 oldalas. A könyv írója az az olasz Antonio
Roiti, a firenzei egyetem professzora. A könyvet Czógler Alajos (aki írt fizikatörténeti
46