A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

kiválasztásánál támaszkodhatunk a gyerekek érdeklődésére, de választhatunk témaként
fizikatörténeti eseményeket, híres tudósok, fizikusok munkásságának bemutatását,
bármit, amivel a gyerekek sikeresen birkózhatnak meg, és ami hozzájárul a
megértéshez.
Biológiai témák iránt érdeklődő diákot kérhetünk meg kiselőadásra a mozgások témakörében, feladata lehet az
élővilágban előforduló legnagyobb és legkisebb sebességek és más érdekességek bemutatása.
Ugyanebben a témakörben készülhet kiselőadás a személygépkocsik maximális sebessége alakulásáról, olyan diákoktól,
akiket a téma amúgy is foglalkoztat.
A sport iránt érdeklődő diákok készíthetnek beszámolót, kiselőadást, ezekhez szemléltető grafikonokat a különböző
atlétikai számok világcsúcsai alakulásáról, vagy összehasonlíthatják a szárazföldön és a vízen elért rekordokat.
Kiselőadás keretében számolnak be a diákok a csoportmunkában megoldott
feladatokról is. A fenti szervezési feladatokon kívül ügyelnünk kell arra, hogy a
gyerekek számára világosan megfogalmazzuk, milyen teljesítményt várunk el tőlük,
ehhez milyen segítséget vehetnek igénybe, mi hogyan segítjük a munkájukat, mennyi
idejük van a beszámoló megtartására.
Beszélgetés, megbeszélés
Ez a munkaforma több szituációban is jelentős. Különösen fontos akkor, amikor a
témakörök bevezető órájaként, azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek megfogalmazzák
a témával kapcsolatos előzetes ismereteiket, vagy akkor, amikor a paradigmaváltások
megelőző szakaszában el kell érnünk, hogy a gyerekek megfogalmazzák saját
elméleteiket. Egy előzetes tudás elemzésével kapcsolatos beszélgetéskor kiindulhatunk
egy alkalmasan megválasztott feladatra adott válaszokból. Például 12 éves gyerekeknél,
a fizikatanítás kezdetén feltesszük azt a kérdést, hogy mennyi lesz abban a pohárban a
víz hőmérséklete, amelyikben azonos mennyiségű 30°C és 60°C-os vizet öntünk össze.
Erre a kérdésre adott írásbeli válaszok alapján elemezhetjük, hogy a gyerekek hogyan
gondolkodnak a hőmérsékletről, elvált-e már gondolkodásukban a hőmérséklet fogalom
az energia fogalmától, vagy a két fogalmat még azonosnak tekintik. A válaszok
megbeszélése, elemzése során a gyerekek többsége hozzásegíthető a hőmérséklet- és az
energia-fogalom pontosabb értelmezésének kialakításához.
A legtöbbször a csoportmunkát is megbeszélés előzi meg, amely során lényegében
frontális keretek között alakulnak ki a következő időszakban csoportokban végzendő
munka részletei. Ennek az előkészítő szakasznak vannak előadás, vagy magyarázat
jellegű részei is, az eredményes munka szempontjából azonban a megbeszélés jelleg a
domináns.
Kérdve-kifejtés
Ezt a munkaformát minden tanár alkalmazta eddig is. A konstruktivista
pedagógiában is szerepet kap, azonban az alkalmazási szituációt alaposan meg kell
fontolni. Tradicionálisan az új tananyag feldolgozása, vagy a tananyaghoz kapcsolódó
problémák megoldása során úgy haladt előre a tanár, hogy az általa feltett kérdésekre
érkező helyes válaszok megerősítésével, lényegében a gyerekekkel "mondatta el” a
tananyagot. Ez a munkaforma szinte minden osztályban alkalmazható, hiszen majdnem
mindenütt vannak a tantárgy iránt érdeklődő, és az új tananyagot már ismerő, vagy
annak megfogalmazásától csak minimális távolságra álló diákok. Így az lehet a
benyomásunk, hogy a tanítandó tananyag a tanulócsoport számára már ismert, megértett
219