A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

megoldjunk, vagy a megoldások következményeit elemezzük, akkor a tudás presztízse
jelentősen megnövekedhet. Ha a tudás presztízse növekszik, a gyerekek törekedni
fognak a megértésre, a megértett, feldolgozott ismeretek tartós, és használható tudás
alapjait képezik majd.
Az, hogy a gyerekek viszonya milyen a természettudományos ismeretekhez, illetve
milyen a viszonyuk e tantárgyakhoz, és különösen a fizikához, nagyon fontos tényező a
tanulás eredményessége szempontjából. Ha a gyerekek az iskolai tanulmányaik során, a
tananyag elsajátítása közben problémákat fogalmaznak meg, és megoldási utakat
találnak, annak egyik alapvető eredménye az lesz, hogy az adott ismeretkört megértik,
és ténylegesen elsajátítják. Példát, módszert kaphatnak arra, hogy a hétköznapi életben
felmerülő problémákat maguk is felismerjék, és megoldásokat is találjanak azokra. A
módszerekkel foglalkozó részben részletesen is leírjuk, hogy mely módszerek nyújtanak
különösen sok segítséget a probléma megoldások során. Itt csak példaképp említünk
meg néhányat: döntésfa, jövőkerék, strukturált vita.
A fizika tanítása során gyakran kell olyan feladatokat adni a gyerekeknek, amelyek
egy probléma megfogalmazását írják le, s a gyerekeknek maguknak kell a probléma
megoldását megtalálni. Ilyen feladat lehet például a következő:
Az iskola kertjének öntözéséhez szeretnénk az ereszcsatornából lefolyó csapadékvizet összegyűjteni. A
csatornakifolyókat egy nagy, földbe süllyesztett tartályba vezettük, így eső esetén ez megtelik vízzel. Amikor
szükséges, egy szivattyú segítségével innen öntözhetjük meg a kertet. Az egyik alkalommal hatalmas felhőszakadás
volt, és a földalatti tároló megtelt. Mivel a csatornából a víz nem tudott lefolyni, az esővíz eláztatta a falat. Az ilyen
esetek elkerülése érdekében lehetőség van arra, hogy a víz alatti tároló telítődése esetén egy egyszerű szerkezettel a
vizet ne a tároló felé, hanem a felszínre vezessük, ahonnan gond nélkül elfolyik. Meg kellene oldani azonban, hogy a
föld alatti tartály telítődését valamilyen berendezés jelezze. Tervezzétek meg ezt a berendezést!
A fenti eset elvileg bármelyik iskolában, vagy akár egy családi háznál is
előfordulhat. A híradásokban gyakran szerepelnek az ivóvíz előállításával kapcsolatos
esetek, a gyerekek otthon is hallhatnak arról, hogy a vízzel takarékoskodni kell. A
probléma tehát élő, s feltehetőleg sok gyerek számára izgalmas erőpróba. A feladat
megoldásához további instrukciókat adhatunk, attól függően, hogy a tanítás során éppen
hol tartunk. Lehet a jelzőszerkezet elektromos, de az úszás témakörében is alkalmazható
a feladat. Az előbbihez hasonló problémák megoldása során a gyerekekben
tisztázódhatnak a fizikai ismeretek, felszínre kerülhetnek olyan, a megértést akadályozó
értelmezési problémák, amelyekre korábban nem derült fény. Az ilyen típusú feladatok
nem oldhatók meg pusztán a megfelelő képletek keresésével, és az azokba való
mechanikus behelyettesítéssel.
8.2.3. A döntés fontosságának elve
A döntés mindennapi életünk szerves része, a fizika órákon legtöbbször csak
iskolás szituációkban kerül sor alkalmazására.
A döntés azért fontos elv a fizika tanítása során, mert ahhoz, hogy bármely
valóságos szituációban megfelelő döntés születhessen, meg kell tanítanunk diákjainkat
arra, hogy a megfelelő döntés meghozatala gyakran összetett folyamat, amelynek
fortélyai megtanulhatók.
Egy megfelelő döntés meghozatalához meg kell ismerkedni magával a helyzettel,
amelyben dönteni kell. Ez gyakran együtt jár a kialakult helyzet előzményeinek
megismerésével, feltérképezésével is. A döntés előkészítése során fel kell tárni a döntést
202