A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

téma tanulásához elengedhetetlenül fontos ismeretekről. A tanítási egység, (téma)
tervezésére, a megfelelő feladatok, problémák, tevékenységek kiválasztására csak ez
után kerülhet sor.
A gyerekek gondolkodásának alakulását a tanulási folyamatban is nyomon kell
követni, s ha az szükségesnek látszik, módosítani kell a tanítási terven. A megfelelően
kiválasztott feladatok csoportmunkában történő megoldása során nemcsak a gyerekek
értik meg a tananyagot, de a gyerekek beszélgetéseire, vitáira odafigyelő tanár szinte
naprakészen tekinthet be a gyermeki gondolkodás alakulásának lépéseibe is.
A differenciálás a kitűzött céloknak, az adott tanulócsoport aktuális állapotának
megfelelően többféle szempont alapján történhet:
a tudás aktuális állapota szerint,
az érdeklődés szerint,
a gyerek tanulási céljai szerint.
A gyerekek tudásának aktuális állapota
Több esetben is hangsúlyoztuk már, hogy a tanulási folyamat sikeressége
szempontjából a gyerekek által már birtokolt tudásnak meghatározó a jelentősége.
Miképpen jellemezhetjük ezt a tudást? A világról alkotott ismereteink egymással
szorosabb, vagy lazább kapcsolatokat alkotnak, vagyis rendszert formálnak. E rendszert
tekinthetjük a világról alkotott modellünknek. A tudás milyenségének kérdése valójában
nem más, mint e rendszer milyenségének kérdése. Ez a következő jellemzőkkel írható
le:
A tudás mennyisége. A gyerekek között jelentős különbségek alakulhatnak ki – akár
az oktatás hatására is – az egyes tudásterületek telítettségét, kidolgozottságát, vagyis a
tudás mennyiségét illetően. Nagyobb mennyiségű tudás elvileg alkalmasabb további
tanulásra, vagy problémamegoldásra, de ez az összefüggés nem automatikus, hiszen a
tudás szervezettségének is fontos szerepe van. A további pontok közül néhány ezzel a
szervezettséggel kapcsolatos.
A tudás minőségét jelentős mértékben meghatározza, hogy az elemek között milyen
erősségű kapcsolatok léteznek. Egy adott tudásterületen belüli elemek közötti
kapcsolatok is fontosak, de a nagyobb tudásterületek közöttiek is. A gyerekek között e
tekintetben is nagy különbségek alakulhatnak ki.
A tudás minőségét jellemezi az elemek közötti kapcsolatok sűrűsége (száma) is,
természetesen ebben is nagy különbségek lehetnek a gyerekek között.
Részben az előzőekből is következik, hogy a tudás minőségét meghatározza, ezért a
gyerekek között szintén jelentős különbségeket teremt az adott tudásterület
elérhetősége, adott szituációkban való előhívhatósága. Ez a jellemző függ attól, hogy a
tudásterületnek milyen a kapcsolata a hétköznapi szituációkkal, a megoldandó
problémákkal összefüggő tudásterületekkel.
Végül, de nem utolsó sorban a tudás minőségét jelentős mértékben meghatározza
annak tartalma. A gyermektudományról szóló fejezetben kifejtettek szerint a gyerekek
nagyon különböző modelleket konstruálhatnak magukban egy-egy fizikai
tudásrendszerrel összefüggésben.
212