A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

gyakorlati szituációk elképzelése, amelyekben a probléma jelentkezik (felhasználjuk a
gyakorlati szituációk gazdag kontextusait, így nagyobb kapcsolódó tudásterületek
mozgósíthatók);
konkrét esetek „kipróbálása”, vagyis a problémában érintettnél konkrétabb szituációk,
feltételek, adatok elgondolása, s ezek esetén a probléma megoldása;
kísérletek, megfigyelések végzése (fizikában alapvető jelentősége van, a
közoktatásban előkerülő problémák egy nagy része esetén végezhető kísérlet,
megfigyelés);
rajz, grafikon, folyamatábra, fogalomtérkép (a fogalmak egymáshoz való viszonyát
szemléltető ábra) készítése;
számítógépes szimuláció kialakítása, futtatása, a tapasztalatok értelmezése;
korábban is említettük már, de külön is kiemeljük a kollektív problémamegoldások
stratégiáit, szerepelt már az ötletroham, mint módszer, tegyük hozzá a strukturált,
szimulációs viták, vagy valódi viták módszerét, az esetmegbeszéléseket (ld.
részletesebben a módszerekről szóló fejezetben).
(Ezek a heurisztikus lépésekre vonatkozó megfontolások részben támaszkodnak
Pólya művére (1977)).
7.4.4. A probléma megoldásának bemutatása
A probléma megoldásának megtalálása általában nem jelenti a munka befejezését.
A megoldást be kell mutatni, mások számára is érthetővé kell tenni. Pedagógusok
gyakran esnek abba a hibába, hogy ezt a lépést azonosítják a problémamegoldással, s
elsősorban azt tanítják, hogyan kell leírni az adatokat, milyen módon kell kezelni
írásban a képleteket, hogyan kell közölni az eredményt. Bár e lépések egyikének,
másikának is lehet köze a problémamegoldás érdemi részéhez (pl. az adatok
áttekinthető, egységes ábrázolása segítheti a megoldást is), nagy részük azonban már az
eredmények közlésével, s nem azok elérésével kapcsolatos.
Fontos részfeladat a megoldás elemzése. Hány megoldás (végeredmény) lehet?
Biztos, hogy a feladatban megfogalmazott eredeti feltételek csak egyféle megoldáshoz
vezethetnek? Fontos, megkerülhetetlen része a megoldás elemzésének az eredmények
realitásának vizsgálata. Tanítsuk meg a gyerekeket arra, hogy fel kell figyelni arra, ha
egy feladat megoldásának eredményeként 10 farados kondenzátor kapacitásértéket,
1000 km/óra vonatsebességet kapunk, stb. Egyes tanulók esetén a megoldásokkal
kapcsolatos egyéb elemzési feladatok is fontosak lehetnek (nem mindenkinek, itt fontos
a differenciálás). Vannak-e különböző útjai a megoldásnak? Ezek létére először hívjuk
fel a gyerekek figyelmét, s kerestessük meg velük az egymástól eltérő megoldási
meneteket, később azonban követeljük meg, hogy erre eleve gondoljanak. Szintén egyes
tanulóktól várható el fokozatosan, ha következetesen tanítottuk erre őket, hogy
próbáljanak meg általánosítani, vagyis keresni olyan átfogóbb fizikai elveket,
elméleteket, amelyeknek egy adott problémában, feladatban csak speciális vonatkozásai
jelentek meg.
A megoldás mások számára érthetővé tétele fontos része a feladat, vagy probléma
megoldásának (e megjegyzéseink többsége a feladatmegoldásokra is vonatkozik).
191