A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

2.3. Fizikatanítás Magyarországon
996-ban a mai Pannonhalmán - ezt a nevet a XIX. században Guzmics Izidor és
Kazinczy Ferenc adta - akkori nevén Szent Márton hegyen alakult meg az első iskola
Magyarországon. Az 1010-es években Pannonhalmán volt iskolás fiú Mauritius (Szent
Mór), a majdani pécsi püspök. Az iskolát a bencések alapították, később a többi
szerzetesrend is hasonló típusú, úgynevezett kolostori iskolákat működtetett. Az iskolák
tanulmányi rendje háromfokozatú volt. Elemi szinten a növendékek olvasni és énekelni
tanultak. Középszinten a „hét szabad művészet” (grammatika, retorika, dialektika,
aritmetika, geometria, asztronómia és zeneelmélet) tudományaiból kialakult komplex
ismeretrendszerek készségek kerültek sorra. A grammatika (a latin nyelv szabályai), a
diktámen (írásművészet, prózai és költői stílusismeret, elemi jogi ismeretek, a logikus
érvelés szabályai) valamint a kompútusz (tág tartalmú csillagászat, időszámítás, tájékozódás
múltbeli eseményekben, földrajzi, egészségügyi ismeretek) tartoztak ezek közé. A
felsőfokon filozófiai, teológiai, jogi és orvosi ismeretekre tettek szert a tanulók.
A XV.századtól városi plébániai iskolák működnek minden városban. Itt már nemcsak
a klerikus utánpótlás volt a cél, hanem a helyi hivatalnok-, iparos- és kereskedőréteg érdekei
is előtérbe kerültek. Később már magániskolák is létrejöttek.
A mai főiskoláknak felel meg a Studium Generale. Az első 1305-ben létesült a budai
Szent Miklós kolostorban. 1384-től, Esztergomban az Ágoston-rend studium generaleja
működött. 1590-ben, Nagyszombatban katolikus főiskola nyílt.
Bár az első egyetem Magyarországon csak 1367-ben Pécsett nyílt meg, a magyar
fiatalok már előtte is tanultak Európa számos egyetemén. 1158-ban, Párizsban tanult
Lukács, aki esztergomi érsek lett. Magyarországi Miklós (Nicolaus Hungarus) 1194-96
között Oxfordban tanult. Az említett pécsi egyetemet I. Nagy Lajos alapította jogi és orvosi
karral és 10 évig működött. 1395-től 4 karral 25 évig működött az óbudai egyetem.
1635-ben, Nagyszombatban Pázmány Péter (1570-1637) alapította meg a mai Eötvös
Loránd Tudományegyetem elődjét. Az egyetem, 1777-ben Mária Terézia rendelkezésére
Budára, majd 1783-ban Pestre költözött. Az egyetemnek először csak két kara volt, a jogi
kar csak 1667-ben, az orvosi csak 1770-ben alakult meg. Pázmány Péter 1598/99-es és az
1599/1600-as tanévben, Grazban fizikát is tanított a szokásos filozófiai előadássorozatban.
Az előadás természetesen Arisztotelész könyve alapján történt, Pázmány előadása világos,
érvelése kifogástalan volt.
Az egyetemen külön tantárgyként fizikát 1675-ben Cseles Márton, 1677-ben Meleghy
Ferenc és Schetter Károly tanított. 1754-től van matematikatanítás és matematikus képzés.
A kísérleti fizikaoktatás nyomaival korán találkozunk hazánkban is. A nagyenyedi
Bethlen kollégiumban pl. Bisterfeld már az 1622-25-ös években kísérleti fizikát tanít. A
fizika önálló tárggyá a latin gimnáziumokban Mária Terézia uralkodása alatt, az 1777-ben
kiadott Ratio Educationisszal válik. Ez az a törvény, ami először szabályozza átfogóan a
magyar közoktatást. Ekkor a három éves gimnáziumok első osztályában heti 1 órában, a
második évben heti 5 órában tanították a fizikát. II. József uralkodása alatt a többi
természettudománnyal együtt a fizika óraszáma is lecsökkent. Az 1806-ban kiadott Ratio
Institutionis biztosít ismét nagyobb szerepet a fizika oktatásának. Az 1810-es tantervben a
fizika természettan néven szerepel a VII. és a VIII. osztályban. A tanítás nagyrészt
kísérletek nélküli előadásból, könyvek és jegyzetek tanulmányozásából állt.
41