A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Az ötletroham során a gyerekek ötleteket vetnek fel az adott kérdéssel
kapcsolatban. A módszer alkalmazásával kapcsolatos tapasztalat az, hogy a legtöbb
esetben a módszer sajátos körülményei meghozzák a gyümölcsüket, a felmerülő ötletek
egyre közelebb visznek a helyes megoldáshoz.
Az ötletroham szabályait sokféleképpen meg lehet határozni. Általában akkor
jutunk a leghamarabb kielégítő eredményhez, ha elfogadjuk azt a szabályt, hogy soha
nem szabad kritizálni a másik résztvevő által felvetett ötletet. Szabad pozitívan
viszonyulni hozzá, szabad, sőt ajánlatos továbbfejleszteni a mások által felvetett
gondolatokat, de nem sorolhatók fel kifogások, nem sorolhatók a megvalósítás
akadályai. Általában meggyorsítja az ötletek összegyűjtését az, ha kikötjük, hogy az
ötleteket egy előre meghatározott sorrend szerint kell mondaniuk a résztvevőknek, a
lehető legrövidebb formában, s hogy nem szabad kifejteni az ötleteket. Az ötletrohamon
elhangzott ötleteket le kell írni, célszerű, ha legalább ketten jegyeznek.
Az ötletroham “lecsengése" után jöhet a feldolgozás, amelyben ki lehet szűrni a
teljesen irreális felvetéseket, csoportosítani lehet a javaslatokat, átfogalmazások
válhatnak szükségessé, s végül a beszélgetésben, vitában kialakulhat a megoldáshoz
vezető alternatívák rendszere.
A fizika tanítása során is jól alkalmazható a módszer, például bonyolultabb
problémák, feladatok megoldásának megkeresésére. Például azt a feladatot tűzzük ki az
osztály elé, hogy gondolják végig, mi szükséges egy űrhajó felbocsátásához. Ennek a
problémának természetesen nem csak a fizikai ismeretekkel kapcsolatos vonatkozásai
kerülhetnek szóba, de tetszésünk szerint szűkíthetjük az ötletroham témáját, például az
űrhajó felbocsátásának energetikai kérdéseire is.
Döntésfa
Rendkívül egyszerű, már-már primitívnek nevezhető eljárás, amely ennek ellenére
nagyon hasznos lehet. Ha adott egy probléma, amelyben döntésre kell jutni (vagy
legalábbis szimulálni kell a döntési folyamatot), akkor eljárhatunk a következő képpen:
egy nagyobb lapra rajzoljunk egy stilizált fát, a fa törzsére írják rá a gyerekek a döntés
témáját. A fa ágaira a probléma lehetséges megoldásai kerülnek. A fatörzsből egyre
távolabb elágazó ágakon pedig az egyes döntési utaknak megfelelően a döntési folyamat
egyes állomásai, a döntések következményei szerepelnek (Haas, 1988).
A döntési folyamat végigkövetése, végigjátszása során a gyerekek egyszerű, de
szemléletes módon rögzítik az adott probléma megoldásával kapcsolatos alternatívákat,
elemzik az egyes alternatívák következményeit is. Így olyan egyszerűen alkalmazható
módszert ismernek meg, amely segítséget nyújt bonyolult és kevésbé bonyolult
problémák elemzéséhez, és a végleges döntés meghozatalához. E módszer nagyszerűen
láttatja a gyerekekkel a döntési folyamat szükséges elemeit, azok elhelyezkedését,
egymáshoz való viszonyát.
A fizikatanítás során használható ez a módszer konkrét feladatok megoldásához is,
amikor abban kell dönteni, hogy a rendelkezésre álló ismeretek, összefüggések közül
melyeket alkalmazzuk a feladat megoldása során, de alkalmas döntési folyamatok
szimulációjára is.
223