A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

Nem ritka az sem, hogy a gyerekek bizonyos jelenségeket a folytonos anyag elképzelése
alapján magyaráznak meg, vagy a két elmélet összebékítésére tett konstrukciós
kísérleteik során olyan változatokkal állnak elő, amelyek szakmailag nem helyesek
ugyan, de ezt a gyerekek ismereteik alapján nem tudhatják. Nagyon gyakori például a
hőmérséklet okozta térfogati változások magyarázatára az a gyermeki elmélet, hogy a
részecskék a magasabb hőmérséklet hatására megnőnek. Ez, természetesen nem igaz, de
a golyómodellben nem szoktuk megfogalmazni azt, hogy a részecskéket jelképező
merev golyók mérete állandó. Így logikailag akár jó is lehetne a gyerekek megoldása,
persze tudjuk, hogy ez a magyarázat nem helyes. Az előbbi példát azért mondtuk el,
mert e téma tanítása során különösen igaz, hogy csak akkor van esélyünk az igazi
sikerre, ha a gyermeki magyarázatok értékelésénél mindig figyelembe vesszük, hogy
azok alapján az ismeretek alapján, amelyekkel a gyermek rendelkezhet, logikailag
helyes-e a válasza. Ha igen, és ez a konstrukciók fejlődése, alakulása szempontjából
hallatlanul fontos, azt meg kell mondanunk, akkor is, ha esetleg a végeredmény
tudományos szempontból még nem helyes. Miután itt deklaráltan egy modell
működtetése során nyert eredményekről, magyarázatokról van szó, különös gonddal kell
értékelni és elemezni a diákok válaszait. Természetesen azonnal ki kell egészíteni a
modellt, el kell mondani a helyes megoldást.
11.2.4. A téma tanulásához szükséges ismeretek, az előzetes
tudás
A téma tanulásakor a következő tudásra építhetünk:
Egyenes vonalú, egyenletes mozgás fenomenológiai leírása,
annak elfogadása, hogy a mozgásállapot-változás oka kölcsönhatás,
intuitív energia-fogalom,
belső képek megfogalmazásának elemi szintje,
modell ismerete,
együttműködés a társakkal,
alapvető kísérletezési jártasságok.
A felsorolt tudásterületek mindegyike a téma tanulásának során jelentős fejlődésen
megy majd keresztül, de minden esetben tisztában kell lennünk azzal, hogy e
tudásterületekre szükség van, tehát feladatunk fejleszteni ezeket.
Mint azt már korábban említettük, e téma tanulása során is számolnunk kell azzal,
hogy a gyerekek előzetes tudása más elemeket tartalmaz, mint a “közvetíteni” kívánt
elmélet. Szerencsére a hétköznapi életben itt nincsenek olyan erőteljes ellenhatások,
amelyek az elmélet elsajátítását oly mértékben nehezítenék, mint például az
arisztotelészi mozgáselmélet a dinamika tanulása során, vagy a feszültség és
áramerősség fogalmak azonossá válása az elektromosságtanban. Miután a különféle
könyvek, filmek és Tv-műsorok indukálta egyéni konstrukciós folyamatok
eredményeképpen elképzelhető az is, hogy tanítványaink egy része már birtokolja azt a
tudást, amit mi meg szeretnénk nekik tanítani, most is fontos az előzetes tudás
megismerése. Ehhez most is használhatunk tesztfeladatot, de szervezhetünk beszélgetést
is, amelyben megkérjük a gyerekeket, hogy mondják el, vagy rajzolják le, milyennek
276