A fizikatanítás pedagógiája című felsőoktatási tankönyv(letölthető ...

termodinamika alkalmasabb, mivel matematikai módszere egyszerűbb. A jelenségek
közti összefüggések és lényegük megismerésére viszont a statisztikus fizika
alkalmasabb.
11.3.2. Termodinamika a tankönyvekben
Az 1950-es és 60-as évek általános iskolai tanterveiben és azok alapján készült
tankönyvekben megjelenik a hőtani jelenségek anyagszerkezeti magyarázata, de teljes
polgárjogot csak az 1978-as tantervben nyert. Napjaink tankönyvei pedig már
elképzelhetetlenek a hőtani jelenségek korpuszkuláris magyarázata nélkül. Sőt,
valójában a részecskekép bevezetése ehhez az anyagrészhez kötődik.
Az anyag részecskékből való felépítettségének elfogadásához felhasznált
tapasztalati bázis szinte egységesen a következő: víz – alkohol keveredése során
bekövetkező térfogatcsökkenés, Brown-mozgás, diffúzió. Természetes módon
értelmezik az egyes könyvek a részecskék különböző energiáinak összegeként a belső
energiát. Magyarázzák a részecskekép segítségével a hőtágulást, a halmazállapotváltozásokat.
Vagyis a gyermeki elképzelésekhez közel álló folytonos anyagkép
bázisáról elindulva a fent említett jelenségek elemzése segítségével építjük ki fogalmi
váltások segítségével a részecske képet, melyet az előző fejezetben részleteztünk.
Napjaink tantervi elképzelései szerint fokozatosan, mintegy koncentrikusan épülnek
ki a hőtani fogalmak. Az általános iskola alsó tagozatában csak megfigyelik és
csoportosítják a gyerekek a különböző anyagokat halmazállapotuk szerint. A víz
esetében megfigyelik a halmazállapot-változásokat is. Elemi ismereteket szereznek a
hőmérséklet fogalmával kapcsolatban, kísérletileg is vizsgálják kiegyenlítődő, és nem
pedig összeadódó jellegét. Kapcsolatba kerülnek az energia fogalmával az öltözködés,
házépítés, a hőszigetelés példáján keresztül.
Az 5-6. osztályos természetismeret keretein belül kezdődik meg a részecskekép
kialakítása, és ennek segítségével a halmazállapot-változások, a hő terjedésének és a
hőtágulás kvalitatív, illetve “félkvantitatív” értelmezése. Bevezetik a termikus
kölcsönhatás fogalmát, s folytatódik az energia fogalmának építése. Tananyag a munka
és a hő is, tehát valójában a termodinamika első főtétele, bár ténylegesen még nem
kimondva. (Halász és mtsai, 1993. és Csákányné – Károlyházy, 1996)
Az energia fogalmának kialakítása azonban nem csak az „Ember és természet”
műveltségterületen belül jelenik meg, hanem az „Életvitel és gyakorlati ismeretek”
műveltségi terület is elkezdi a kialakítását. Sajnos nem biztos, hogy e két terület azonos
módon definiálja a fogalmat. Sőt, néha egy tankönyvön belül is találhatók egymásnak
ellentmondó mondatok szorosan követve egymást. Egyszer, mint melegítőképességet
definiálják, majd pár sorral utána közlik, hogy a megfeszített rugónak rugalmas
energiája van, a mozgó testnek pedig mozgási energiája stb. Máskor kizárólagosan, mint
munkavégző képesség szerepel, ahogy már korábban erről volt szó. (Halász és mtsai
1993. és Gyulainé és mtsai 1995)
A fizika órákon, a 7-8. évfolyamon kezdődik el a kvantitatív leírás. Bevezetik a
fajhő, olvadáshő, forráshő, égéshő fogalmakat, melyekkel számításokat is végeznek a
gyerekek. (Zátonyi 1992) A halmazállapot-változásokkal kapcsolatos jelenségek és
fogalmak szerepelnek a 7. osztályos kémia tankönyvek elején is. (Z.Orbán 1996)
286