A fizikatanÃtás pedagógiája cÃmű felsÅoktatási tankönyv(letölthetÅ ...
A fizikatanÃtás pedagógiája cÃmű felsÅoktatási tankönyv(letölthetÅ ...
A fizikatanÃtás pedagógiája cÃmű felsÅoktatási tankönyv(letölthetÅ ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Példaként bármilyen, több résztvevő megfontolását is igénylő szituációt is említhetünk. Döntésfa készíthető például egy<br />
családi ház fűtéséről, utazás megszervezéséről (kinematikai számítások elvégzése), egy környezetvédelmi probléma<br />
megoldásáról, stb.<br />
Jövőkerék<br />
Ez az eljárás is rendkívül egyszerű, grafikus ábrázolási lehetőséget jelent egy<br />
döntés következményeinek vizsgálatára (Pearson, 1988). Egy döntés egyik<br />
alternatívájaként felmerül valamilyen lehetőség. A jövőkerék rajzolásával ennek a<br />
döntésnek közelebbi és távolabbi, pozitív és negatív következményeit mérhetjük fel.<br />
Rajzoljunk egy lap közepére egy ellipszist, s írjuk bele a döntést magát (pl. egy<br />
ország kizárólag újratermelődő energiahordozókat alkalmaz energia igényeinek<br />
kielégítésére). Gondoljuk végig, hogy mik lesznek a döntés közvetlen következményei!<br />
Ezek kerüljenek a középső ellipszis köré rajzolt további ellipszisekbe, s kössük őket<br />
össze a középen állóval, egyszeres vonallal. Ezután viszont a közvetlen<br />
következmények következményeit gondoljuk végig, s írjuk bele további, növekvő<br />
körben elhelyezkedő ellipszisekbe, s kössük össze a forrásukkal, kétszeres vonalakkal.<br />
Az eljárást a második, harmadik következmények után le kell állítani, mert túl<br />
bonyolult, áttekinthetetlen lesz a rajz. Ha az így elkészített ábrára rápillantunk, egyrészt<br />
a döntés következményeit mérhetjük fel komplexebben, másrészt mérlegelhetjük a<br />
következményeket, hogy melyik pozitív, melyik negatív, s megítélhetjük a kérdést<br />
globálisan.<br />
A módszer segítséget nyújt ahhoz, hogy a gyerekek sokféle álláspontból kiindulva<br />
vizsgáljanak egy kérdést, ha nem is teljesen elfogulatlanul, de nem is teljesen<br />
elzárkózva az övékétől eltérő gondolkodásmódoktól.<br />
8.3.2. Páros munka<br />
A páros munkát sokan a csoportmunka egyik változataként tartják számon. Mi azon<br />
a véleményen vagyunk, hogy ez egy olyan önálló tanulásszervezési mód, amely két<br />
egyenrangú partner együttműködését jelenti.<br />
A páros munka szervezése során csakúgy, mint az összes együttműködésen alapuló<br />
munkaformánál, alapvető kérdés, a megfelelően kiválasztott feladat. Csak akkor alakul<br />
ki ugyanis a munka során az együttműködés, ha a feladat megoldása valóban igényli a<br />
közös munkát.<br />
A páros munkában a kialakuló kapcsolatrendszer kétpólusú. Nagy gondot kell<br />
fordítani arra, hogy a páros munkában dolgozó partnerek képesek legyenek egymással<br />
együttműködni, mert az egyértelmű és kölcsönös egymásrautaltság könnyen<br />
feloldhatatlan helyzeteket, és kudarcokat eredményezhet. A feladat megoldása során<br />
felmerülő ötleteket, gondolatokat két partner egyezteti, vitatja meg.<br />
Páros munkára például olyan feladatot érdemes választani, amely során két<br />
megoldási út, vagy két markáns vélemény mutatkozik, vagy olyan összetett mérési,<br />
megfigyelési feladatot, amelynek megoldásához két partner együttműködésére van<br />
szükség. Páros munkában végezhetik például a gyerekek a szabadon eső testek<br />
mozgásának vizsgálatát, de szervezhetünk így feladat- vagy problémamegoldást is.<br />
224